Armuth Miklós - Lőrinczi Zsuzsa (szerk.): A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Történeti Campusa (Budapest, 2023)
A Campus építésének története - Campus Construction History GY. Balogh Ágnes
megszavazott 10 millió koronás költség az anyagárak és munkabérek emelkedése miatt időközben tizenkétmillió koronára emelkedett. Az 1911 -re tervezett befejezési határidőt - a többlettámogatás érdekében - 1909-re hozták előre. Az építkezésen részt vevő iparosok: Havel Lipót építőmester (föld-, kőműves- és elhelyező munkák), Brunner Ferenc ácsmester, Seenger Béla kőfaragómester, Müller Ernő kőfaragómester, Biehn János (vasvázas beton), Schlick gyár (vasgerendák), Bründl János bádogos, Helyey (Heidelberg) Tivadar dr. (facement tetők), Dobai János cserepes, Tóth Imre és társa (víz- és légszeszvezeték), Walla rt. (cementlapok), Zsolnay gyár (csempeburkolat), Szabó Antal (szobrász, műmárvány és műkő), Langer Ignác (szobrász, műmárvány és műkő), Knuth Károly (fűtés), Senyei Károly (a főbejárati szobrok szobrászművésze), Jungfer Gyula lakatos, Hajós Bálint és Heil Vilmos lakatos, Berkes Kálmán [vegyi fülkék), Michl Alajos (asztalos és bútorok), Csepreghy János és fia (asztalos és bútorok), Thék Endre (bútorok), Zafourek Ferenc mázoló, Forgó és társa üveges, Glatz András üveges, Róth Miksa üvegfestő, Egyesült parkettgyárak rt., ..Doloment" rt. (hézagnentes padló), Steinhäusl és Kölber szobafestő, Götz Adolf szobafestő, Kulcsár Sándor (csillárok), Kovács és Szalai (liftek), Gregersen Guilbrand és fiai (fakocka burkolat), Halmos István (útépítés), Kulicska Antal (villanyos órák), Andor és Futaky (villanyos berendezés), Fischer Vilmos (csengő és telefon), SteinerÁrmin és Ferenc [felirati táblák), Pecz Ármin (kertész), Haas Fülöp és fia (falkárpit), „Fairbanks" (hídmérleg), Magaziner Lajos (redőnyök), Wohlmuth Ferenc (cserépkályhák), Magyar Aszfalt rt. (járdák), Ganz-féle rt. (ívlámpások és könyvtári csillárok), Eggenberger Szilveszter (gyárkémény). Az épületegyüttes köré egységes vasrácsos kerítés, az épületek közötti kertben kocsiutak és sétautak épültek. Az építési munkák teljes költsége a berendezésekkel, a dunai rakodópart kiépítésével, a pótmunkákkal, valamint a fővárosi járulékokkal együtt végül elérte a 13 millió koronát, ami más korabeli európai főiskolák létesítésével összehasonlítva nem tekinthető drágának. 1909. november 28-án az új Központi épületben tartották meg az 1909-1910. évi tanévnyitót. A Műegyetem Múzeum körúton fekvő korábbi épületeit a Tudományegyetem Bölcsészeti Kara kapta meg. Az új Műegyetem ünnepélyes zárókőletételét 1910. május 25-ére halasztották, hogy Ferenc József király is részt vehessen a ceremónián. Ekkor került sor a zárókő okmányának egy bronzhengerben való elhelyezésére a Központi épület főfalában. A Ferenc József király, József királyi herceg, Khuen-Héderváry Károly miniszterelnök, gróf Zichy János kultuszminiszter és a magyar közélet vezetőinek jelenlétében elhelyezett okmány az alábbi szöveget tartalmazta: „Mi I. Ferenc József, Isten kegyelméből Ausztria Császára, Csehország Királya, Magyarország Apostoli Királya, stb. Magyarország haladását szívünkön viselvén mindig örömmel járultunk hozzá, hogy a műszaki tudományoknak Budapesten emelt egyeteme akadálytalanul fejlődhessék. Magyarország egészséges gazdasági fejlődése lebegett szemünk előtt akkor is, amikora Magyar Törvényhozásnak a kir. József Műegyetem állandó és célszerű elhelyezése érdekében 1902-ben alkotott XVII. törvénycikket 1902. július 21-én szentesítettük. A nagyszerű építészeti alkotás, melyet 1902-ben dr. Wlassics Gyula Vallás- és Közoktatásügyi Miniszterségének CSONKA JÁNOS SAJÁT ÉPÍTÉSŰ AUTÓJÁBAN A SÓHAJOK HÍDJA ELŐTT, 1935 JANOS CSONKA AND HIS SELF-BUILT AUTOMOBILE BEFORE THE BRIDGE OF SIGHS, 1935
