Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1990-1991

1991. február 12., 2. rektori tanácsülés

- a -3.4 Az órarendi kötelező elfoglaltság csökkentése- A gyorsuló fejlődés követése érdekében a műegyetemi képzés meghatározó eleme a hallgató kreatív, önálló munkája. Erre megfelelő időt kell biztosítani, és ezért a kötelező órarendi elfoglaltságot általában heti 20-30 óra között javasoljuk megállapítani.

A mai feltételek között az első években, ahol a nyelvórák és a társadalomtudományi tárgyak vannak,a magasabb, a felső évfolyamokon az alacsonyabb óraszám felvétele javasolható.- Azoknál a tantárgyaknál (laboratóriumi, rajztermi, tervezési gyakorlatok), ahol a közös hallgatói munka és annak folyamatos oktatói segítése célszerű, ott az órarendi órákon kívül is biztosítani kell a megfelelő munkafeltételeket és konzultációt. A hallgatók fokozott önálló munkája a műszer és számítógép ellátás magasabb szintre emelését igényli.- Az előadási órák látogatásának ellenőrzése helyett a tananyag elsajátítását a követelmények következetes számonkérésével kell biztosítani. Növelni kell az alapszigorlatok és a zárószigorlatok szerepét.

Javasoljuk két vagy három tárgyból alapszigorlat, valamint két kötelező szaktárgyi és egy kötelezően választott (modul) tárgyból a diplomavédéstől (államvizsga) független komplexszigorlat bevezetését a 8. félév körül.

3.5 A tananyag-csoportok egységes tantervi aranya

A tervezett arányok a valamennyi félévre összegzett heti óraszámok százalékában értendők, amelyből a tervezett összóraszámok 15 oktatási hétből álló 10 félévben heti 30 (24) óra feltételezésével határozhatók meg.- Előkészítés az általános

értelmiségi feladatokra

max.

15 H

675

(540)

óra- Szakmai törzsanyag

kb.

50

2250

(1800)

óra- Differenciált szakmai tananyag

kb.

25 *

1125

(900)

óra- Diplomatervezés, ill. szakdolgozat

kb.

10 %

450

(360)

óra

összesen: 100 h 4500 (3600) óra