Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1990-1991

1991. február 12., 2. rektori tanácsülés

- 4 -Oktatás- Általános felső irányítás- Hatósági feladatkörök- Helyi termelési irányítás

Szellemi háttér- Marketing - kereskedelem- Reklám- Sajtó

Az eddigi vélemények alapján egyértelműsíthető, hogy a szakok számának az előzőek szerinti csökkentése mellett - a szakokon belüli konvertibilitás elvét célszerű követnünk.

A műegyetemi képzés hagyományosan elsősorban a műszaki tevékenységre és ezen belül a tervezési-fejlesztési feladatokra készít fel.

Az elkövetkező időszakban ezt az eddigieknél nagyobb arányban kell kiegészítenünk, pl. a kutatómunkához szükséges további elméleti tanulmányokkal, az irányítómunkánál elengedhetetlen gazdasági, vezetési és szervezési ismeretekkel, stb.

2.3 A műszaki egyetemi képzés során a későbbiekben valamennyi szakterületen és tevékenységi körben felhasználandó, hallgatóink fejlődését három alapvető irányban kell biztosítanunk:

a. / Ismeretek elsajátítása

Az értelmiségi szerepkör betöltéséhez elengedhetetlen általános műveltség és a szakma műveléséhez szükséges tárgyi tudás elemeinek áttekintése.

b. / Készségek fejlesztése

A megismert tudás önálló alkalmazásával a megvalósítói (realizáló) és alkotói (kreatív) műszaki feladatokra való felkészülés.

c. / A mérnöki szemlélet és hivatástudat kialakítása

A tantárgyi tudás és annak alkalmazása során feltétlenül szükséges olyan mérnöki hivatástudat fokozatos kialakítása, amely mérnöki munka az emberek életére gyakorolt hatását általában, és a részfeladatok során is figyelembe veszi.