Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1990-1991
1991. június 3., 6. rektori tanácsülés
2. sz. Melléklet A PERIOOICA POLYTECHNICA SZÁMÍTÓGÉPES SZEDÉSÉNEK ELEMZÉSE 1991. május 21. Összeállította: dr. Kollár István, PP-EE szerkesztő 1. Előzetes megjegyzések Az alábbiakban részletesen elemezzük a lapkészítés lépéseit. Néhány általános megjegyzést azonban előre kell bocsátanunk. A legfontosabb: a teljes sorozat "házi" előállítása majdnem egy nagyságrenddel nagyoob feladat, mint a villamoskari sorozaté. Ezért azzal kell számolnunk (és a kalkulációban erre ügyelni is fogunk), hogy nem lehet az eddigi "amatőr státuszú" műszaki szerkesztésre alapozni: szükség lesz valakire, aki a szedést megfelelő díjazás elleneben szervezi. megfelelőképpen ért a szedőprogramhoz, meg tudja oldani a szedők áltál felvetett bonyolultabb problémákat stb. Valószínűleg sokakban felmerül, nem érdemes-e akkor mar inkább a szedést teljes egészeben kiadni egy professzionális szedő cegnek. Ha ténylegesen megtakarítást akarunk elérni, a valasz egyértelmű NEM. A cegek rezsije stb. olymértékben megnöveli a számítógépes szedes költséget, hogy összemérhető lesz az Akadémiai Kiadó számláival. A meqtakarítás azon alapszik, hogy a szedés mindössze IBM PC-t igényel, es tcbb olyan vállalkozó is van, aki otthon, saját gépén, minimális rezsivel tud dolgozni - viszont időnként szakmai segítségre szorul. Megjegyzem, hogy minden hasonló feladatnál (pl. jegyzetgepelés) hasonló a helyzet: főállású gépelők, szerkesztők sokkal többe kerülnek, mint a bedolgozók (1. Egyetemi Jegyzetkiadó). Kalkulációink szerint az éves megtakarítás 110 ívre mintegy 1,3 millió Ft, ennek egy része fedezetet nyújt a műszaki szerkesztésre. Becslésem szerint ezeket a feladatokat félállásban el lehet látni, esetleg úgy, hogy az illető a teljes állásból fennmaradó idejét az Egyetemi Jegyzetkiadóban dolgozza le. A főszerkesztő honoráriuma eddig nem jelent meg a lap költségvetésében, mert ezt eddig egy Vegyészmérnöki kari félállás biztosította. Mivel a jelenlegi szisztémában arra törekszünk, hogy minden költség a maga helyen jelenjék meg, ennek a félállásnak a költségeit szerepeltetjük a költségvetésben, így a korábbi költségekkel való összehasonlításban erre ügyelni kell. Az átálláshoz némi dologi kiadás is fog társulni. A Villamoskari sorozathoz nem szereztünk be például kémiai fontokat, és ha valamelyik Kar ragaszkodik a cirillbetűs szövegek szedéséhez, akkor a cirill fontokat is be kell szerezni. A Villamoskari Periodica Polytechnics ma mar kizárólag angolul jelenik meg, a hivatkozásokat átírjuk a cirill-*angol szabályok szerint. Flőbb-utóbb valószínűleg be kell majd szerezni a képletek beírását segítő programokat is (Leo, 1S0S, vagy Mathedit, kb. 250$). A Periodica Polytechnica Szerkesztőség a Rektori Hivatal kerete terhére ez év elején kapott egy IBM PC-AT-t, mellyel a szerkesztőség a szeoest szervezni tudja. Az immár szükséges számítástechnikai hattér miatt célszerű, ha a Szerkesztőség a Központi Épületbe kerül, közel az Egyetemi Jegyzetkiadóhoz (Kmf. 64). A villamoskari "házi" kiadáshoz sok segédlet már elkészült, ezek nagy részé minimális változtatással alkalmas az összes sorozathoz. Elöbb-utóbb szükség lesz azonban arra, hogy egy korszerű illusztrációkészítési ill. szakgrafikai segédletet készít(tes)súnk, ilyen ugyanis jelenleg nem létezik. Erre a Jegyzetkiadónak is szüksége lehet. Fel- 2/2 -lehetne kérni Mányai Tibort, aki jelenleg nyugdíjasként az összes Periodica Polytechnica illusztrációit készíti, és korábban a Szabványügyi Hivatalban a rajzszabványok felelőse volt. A számítógépes szedés nem elhanyagolható előnye az, hogy rugalmas: a karok döntésétől függ, milyen mértékig folynak bele a lapelőallitasDa (és így milyen költség terheli őket). Az egyik véglet az, ha egy kar az eddigiekhez hasonlóan csak a kéziratok és lapszámok szakmai előkészítését végzi; a másik pedig az, ha a fotózható, nyomdakész oldalak a karon készülnek. Megoldható, hogy a szerzők valamilyen szövegszerkesztővel legépelt cikkeiből a szedés felhasználja a képletek nélküli folyamatos szöveget, ami által a szedési hibák száma csökken, a szedes olcsóbb es gyorsabb (a Villamosmérnöki Karon ez a jelenlegi gyakorlat). Szükség esetén bizonyos munkafázisokat ki lehet adni kisvállalkozásoknak is. Pontos számadatok hiányában nem tüntetttük fel a Szerkesztősed költségeit: a szerkesztőségi szoba eszmei használati értéke, rezsi, dologi kiadások. Nem szerepel továbbá a' szerkesztőségi munkatárs oere (6 órás, 13.000 Ft/hó t terhek). Ezek részben Tudományos Osztály költségvetésében jelennek meg. A lap kiadásának fontosabb lépéseihez tartozó költségek a következők (a továbbiakban az "oldal" mindenütt 25x50=1250n-es ún. kis kéziratoldalt jelent, egy ív 32 oldal, ami kb. 16 nyomtatott oldalnak - nyomdai iv - felel meg): I. Szakmai előkészítés 1. Szerzői díj 2. Fordítói díj 3. Szakmai lektori díj 4. Nyelvi lektori díj 5. Szerkesztői díj II. A technikai munkák díja a nyomdakész oldalakig 6. Kéziratelőkészítés és a szedés menedzselése 7. Ábrarajzolás 8. Szedés 9. Korrektúrapéldányok nyomtatása 10. Nyomdai korrektúra 11. Végleges nyomtátás 12. Montírozas 13. Egyéb költségek (xeroxozások stb) III. Sokszorosítás 14. Fotózás, nyomtatás, összehordás, kötés 1. Szerzői dii A Periodica Polytechnica szerzői díj jelenleg 800 Ft/ív, amely nagyon alacsony. A Mérés és Automatika tudomásom szerint mintegy 3600 Ft-ot fizet, a Magyar Elektronika 4000 Ft-ot. Nekünk is fel kellene menni legalább 2500 Ft-ra. A kalkulációban figyelembe kell venni, hogy a külföldi szerzők egy része nem veszi fel a honoráriumot. A szerző díj szabályozható Karonként akár eltérően is. Szempontok: a szerzői díj igazából nem az elvégzett munka ellenerteke, hiszen annyit nem tudunk fizetni. A szakcikk publikálása részben presztizsker-
