Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1990-1991
1991. június 3., 6. rektori tanácsülés
- 2/3 -dés is, színvonalas kutatómunkát végző oktatóinktól elvárható. Ugyanakkor a közvetlen költségeket (gépeltetés, raj zoltatas stb) ésszerű megtéríteni. Felmerülhet az is. hogy külön fordítói díj helyett az angolul benyújtott cikkekért magasabb honoráriumot fizessünk. 2. Fordítói díj A fordítói díj jelenleg mintegy 2500 Ft/ív (kb. 80 Ft/oldal), ábrák nélkül számítva. Ez a tényleg profi fordító diját (200 Ft/oldal) messze nem fedezi, de az eleve angolul író szerzőknek honorariumkiegeszités (és bosszúság forrása, mivel jelentősen több, mint a szerzői díj). Megfontolandó, hogy ne legyen-e inkább magas szerzői díj angol kézirat esetén, és alacsonyabb magyar kézirat esetén (1. feljebb). 5. Szakmai lektori díj A Villamosmérnöki Karon két éve bevezettük a független (és titkos) szakmai lektorálást, mellyel egyertelmúen jók a tapasztalatok. A lektorok a lektori díjtól függetlenül elvállalják és komolyan veszik a lektorálást, a cikkek mintegy 2/3-ánál a szerzőnek vissza kell adnunk a cikket módosítás céljából, és a szerzők is általában jól fogadják a kritikát ill. javaslatokat (ehhez persze megfelelően óvatos és udvarias levelet kapnak a szerkesztőségtől). Egyelőre 480 Ft/ívet fizetünk, ami egy 20 oldalas átlagcikknel 300 Ft, ennél kevesebbet értelmetlen kifizetni. Ez a költség a kinyomtatott terjedelemnél nagyobb kéziratmennyiségre számítandó, hiszen a cikkek egy részét visszautasítjuk. Célszerűnek látszik a lektori dijat felemelni mondjuk a szintén szimbolikus 800 Ft/ív összegre. 4. Nyelvi lektori díj Jelenleg mintegy 1000 Ft/ív (természetesen ábrák nélkül számítva). Ez jelentősen a piaci ár alatt van, mely 80-100 Ft/oldal, azaz mintegy 2500-3000 Ft/ív! Meg kell mondanom, hogy a nyelvi lektorálás minősége hagy is némi kívánnivalót maga után. 5. Szakmai szerkesztői díj Kétféle szerkesztői díjat különböztethetünk meg. Egyrészt a főszerkesztő honoráriumát, aki a teljes lapért felelős, valamint a kari szerkesztési munka ellenértékét. A kari összeg jelenleg 500 Ft/ív. 6. Keziratelőkészítes és a szedés menedzselése Az eddigi tanulságok alapján szükség van valakire, aki rendszeresen felügyeli a számítógépes szedést, megoldja a szedők problémait, ügyel a határidőkre és közbelép késés esetén, ha kell, betanít új szedőket stb. Még fontosabb lesz ez, ha több sorozat is így készül. A munkára becslésem szerint jelenleg minimum 40-50 Ft/kéziratoldal munkadíjat kellene kifizetni. 7. Ábrarajzolás Az Akadémiai Kiadó rajzolója elsőrangú, amíg ő rajzol, ez minden pénzt meger. Jelenleg átlagosan 500 Ft/ív az a rajzolói költség.- 2/4 -8. Szedés A szedők jelenleg 150 Ft/PPoldal áron szednek, saját gepeiken. Elöbb-utóbŐ az árat emelni kell, talán 180 Ft-ra. 9. Korrektúrapéldányok nyomtatása A korrektúrapéldányok nyomtatását a szedők nem mindig tudják saját erőből megoldani. Ilyenkor távlatilag a Szerkesztőség mátrixnyomtatóján lehet nyomtatni (a szükséges programok installálva vannak), vagy valahol lézernyomtatón, melynek önköltsége mintegy 10 Ft/oldal. 10. Nyomdai korrektúra Ehhez profi korrektorra van szükség (segédlet van). Jelenleg van jó, bedolgozó korrektorunk. Az ár most kb. 70 Ft/PPoldal. 11. Végleges nyomtatás Ezt legcélszerűbb lenne az Egyetemi Jegyzetkiadóban végeztetni, önköltségi (kb. 10 Ft/oldal) térítés ellenében. 12. Montirozás Ezt a kísérleti számoknál a szerkesztőségi munkatárs végezte, egy sorozat esetén ezt a munkát el tudja látni, de 6 sorozat esetén valószínűleg segítségre szorul. 13. Egyéb költségek A lap előállítása során fellépő járulékos költségek: xeroxozasok (ábrák méretbeállítása, korrektúrapéldány másoltatása), fényképek raszterbontasa, postaköltség külföldre és Magyarországra stb. Becslésem szerint ez a költség 20 Ft/PPoldal alatt van. 14. Fotózás, nyomtatás, összehordás, kötés A nyomdák ezekről a tevékenységekről nem adnak bontott árajánlatot. Az ötíves füzetekre adott árajánlatok 600 pl-ra 60-70.000 Ft korul mozognak,•a szórás nem túl nagy.
