Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1989-1990
1990. április 23., 8. rektori tanácsülés
3 3. Tendenciák, problémák A hallgatók döntő többsége (96%) ragaszkodik ahhoz, hogy nyelvi tanulmányait az egyetemi keretek és lehetőségek között folytassa, mivel életkori, munkaviteli, órarendi és oktatásmódszertani szempontból az egyetemi nyelvórákat tartja önmaga számára megfelelőnek és célravezetőnek. Meg kell jegyezni, hogy az anyagi szempontok is erre irányitják a kollégákat. A 8 féléves oktatási keret reális lehetőséget biztPsit a középfokú nyelvvizsga megszerzésére. A hallgatók többsége ki is fogja használni ezt a keretet, mivel a többség középiskolás nyelvi előképzettsége gyenge: 67% kezdő vagy középhaladó. A jő nyelvi előképzettségű hallgatók részéről növekvő igény van a több nyelvre irányuló, a magasabb szintű és a speciális nyelvi képzés iránt. Célszerű ezen igények kielégítése, mivel egy nyelvileg igen kulturált és magasan kvalifikált hallgatói réteg alakitható ki, amely mind az idegen nyelvű képzés, mind pedig a külföldi részképzések és pályázatok szempontjából jól mobilizálható . A fenti fejezetekben jelzett tendenciák azt mutatják, hogy az Egyetem, illetve a Nyelvi Intézet terhei a nyelvoktatást illetően nem csökkenni, hanem bizonyos értelemben növekedni fognak. Ez annál is inkább igy várható, mivel a felmenő új rendszerben 3 éven keresztül növekszik az óraszám (3 -^4), és a hallgatói alaplétszám is nagyobb. A hallgatók komoly feladatnak látják a középfokú nyelvvizsga megszerzését, de a legjobbak felvetik, hogy ezzel együtt vagy mellett kapjanak lehetőséget a különféle nemzetközi elismertségű nyelvvizsgák letételére is. A hallgatók nyelvvizsgájuktól és nyelvtudásuktól függetlenül élni kivánnak a 8 félévre szabott nyelvoktatási kerettel, mert ezt az egyetemi oktatás részeként kezelik. Minden olyan szándékkal szemben igen erőteljes a tiltakozásuk, amely szűkiti ezen lehetőségeiket, illetve valamilyen anyagi természetű átvállalást irányoz elő a részükre.