Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1989-1990
1989. december 11., 4. rektori tanácsülés
9 5. A törzsoktatás és idegen nyelvű képzés fokozottabb kapcsolódásának érdemi feltételei A törzsoktatás és az idegen nyelvű képzés fokozottabb kapcsolódásának legfontosabb érdemi feltételei jórészt megvannak:- a magyar hallgatók közül sokan beszélnek elég jól idegen nyelvet és, mint ahogy utaltunk már rá, sokukban meg is van az igény idegen nyelven való tanulásra- az ANK hallgatóinak tudásszintje-- egyrészt a felvételkor fokozatosan javul (az 1989-ben felvettek középiskolai eredménye átlagosan 5%-kal jobb, mint az 1988-ban felvetteké)-- másrészt - feltehetőleg a BME javuló oktatási módszerei, másrészt a felsőbb és alsóbb éves hallgatók közötti kommunikáció révén - gyorsabban emelkedik ittlétük alatt, mint korábban- egyre nő azon oktatók száma, akik idegen nyelven közel olyan hatékonysággal tudnak tanitani, mint anyanyelvükön (noha az oktatói nyelvtudás és oktatói fegyelem területén továbbra is vannak hiányosságok)- az oktatási törvény lényegébn bürokrácia mentes áthallgatást tesz lehetővé (dékáni hatáskör)- az idegen nyelvű képzés de jure kísérleti jellege lehetőséget ad olyan oktatási kezdeményezések kipróbálására, amelyek a törzsoktatás továbbiejesztését is célozzák, de ott csak lassan vezethetők be (itt különösképpen fel kell hivni a figyelmet az operativ üzemgazdaságtan, üzleti ügyvitel, környezetvédelem, stb. szakok indítására ill. beépülésére a "klasszikus" mérnöki szakok tananyagába)- a térítéses képzés anyagi erőforrásaiból megoldható az anyanyelvű szerzőktől származó könyvek könyvtári állományának fokozatos kiépítése (amellyel elsősorban a magyar hallga
