Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1987-1988
1988. január 25., 6. rektori tanácsülés
в. /а. Állásfoglalás az 1988. évi bérfejlesztési javaslatról Az 1988. évben 1 átható'bérfejlesztéseknek három komponense yan:- a bérek bruttósítása,- az éves bérszintfejlesztési lehetőség,- a belső erőforrások felhasználása. í. A bérek 1987. decemberi nominálértékének megőrzésére végrehajtott "bruttósítás" a Bizalmi Testület álTásfoglalfisának megfelelően történt. Az "azonos teljesitmény = azonos nettó bér" elv érvényesítése néhány kategóriában nem volt tartható.. A nyugdíjasok esetében a kiindulópont a novemberi nyugdijakra számolt éves bér 2 %-os dinamika volt, a társadalombiztosítási rendelkezés csak a végrehajtás során jelent meg. A másod- és mellékfoglalkozású jogviszonyban állók bruttósításának mértéke a gazdálkodó egységek vezetésére volt bizva. a teljesitménytöl függő pótlékok esetében a béralku a munkáltató és munkavállaló között zajlik. Mindezek alapján is fontos, hogy az elosztott keretekből adódó maradványok a gazdálkodó egységeknél maradjanak és az éves bérszintfejlesztési keretekkel együtt kerüljenek felhasználásra. Az időközben megjelent szabályzatmódositások Munkaügyi Szabályzatot is érintő vontakozásainak egyetemi végrehajtására a javaslatokat a Bizalmi Testület tárgyalja meg. A külső óraadók és vizsgáztatók esetében a BME-vel munkaviszonyban állók vagy nem állók esetében más az adóalap, a differenciált szabályozást szorgalmazzuk, a tervezhetőség érdekében. 2. A bérszintfejlesztési éves javaslat két vonatkozásban is kritikus. A fejlesztés szintje /4 %/ elmarad a társadalmilag indokolttól, ezért a gazdálkodásról folytatott vitában joggal merül fel az igény, hogy a bérek ipari átlaghoz, vagy inflációs rátához igazodó mértékű fejlesztéséről kellene gondoskodni /felmerült, hogy külső forrás hiányában, intézményi átesőportositással/. Szakszervezetünk kiemelt programja kell legyen a hátrányos helyzet megszüntetése és a felsőoktatási reálbérek megőrzése.
