Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986

1985. november 25., 2. rektori tanácsülés

(2) A túlmunkáért és a készenlétért a munkaviszonyra vonatkozó szabályok szerint jár díjazás vagy szabad idő.

Mt. V. 43. § (1) Túlmunka a dolgozó napi munkaidejét meghaladó munka. Ha pedig a napi munkaidő előzetesen munkanapokra beosztva nincsen, a heti, havi vagy évi munkaidőkereten felül végzett munka minősül túlmunkának.

(2) A hatévesnél fiatalabb gyermekét gondozó anyának, valamint az egészségre ártalmas munkakörülmények között dolgozónak csak kivételesen rendelhető el túlmunka. Az utóbbi esetben jogszabály a túlmunka végzést korlátozhatja és el is tilthatja.

(3) Nem esik korlátozás alá a túlmunka, ha arra baleset vagy elemi csapás megelőzése, illetőleg elhárítása érdekében kerül sor. Ilyen esetben sem kötelezhetők azonban túlmunkavégzésre azok, akik teljes túlmunkavégzési tilalom alatt állnak.

17/1979. (XII. 1.) MüM

28. § (1) A kollektív szerződésben kell meghatározni, hogy a dolgozó a végzett túlmunka ellenértékeként milyen esetekben kap díjazást, illetőleg szab.ad időt. A fizikai foglalkozásúak esetében csak a dolgozó kérésére lehet a végzett túlmunka ellenértékeként szabad időt adni.

(2) Nem jár a végzett túlmunkáért ellenérték — kivéve, ha jogszabály eltérően rendelkezik — a vezető állású dolgozóknak, valamint azoknak, akik munkaidejük beosztását, illetőleg felhasználását maguk határozzák meg. Ez utóbbiak körét a kollektív szerződésben kell meghatározni.

29. § (1) A túlmunka idejére a dolgozót rendes munkabére és ezen felül — a (2) bekezdés szabályai szerint — pótlék illeti meg. Igazolatlan mulasztás esetén csak az előírt — heti vagy havi, ennek hiányában évi — munkaidőkereten felül végzett munkát lehet túlmunkának elszámolni.

(2) A dolgozót az ugyanazon a napon teljesített túlmunka első két órájára huszonöt százalékos, a további két órájára ötvenszázalékos, az ezt meghaladó időtartamra pedig százszázalékos pótlék illeti meg. Jogszabály ettől eltérhet, és a pótlék fizetését meg is tilthatja.

(3) A kollektív szerződés a túlmunka idejére járó munkabért és pótlékot, vagy csak a túlmunka pótlékát magában foglaló átalányt állapíthat meg. Jogszabály az átalány fizetését kötelezően előírhatja, illetőleg meghatározhatja annak legmagasabb mértékét.

30. § (1) Ha a túlmunka ellenértékeként szabad idő jár, a kiadott szabad időnek meg kell egyeznie a túlmunka időtartamával. A szabad időt, amennyiben a kollektív szerződés másként nem rendelkezik, legkésőbb a túlmunkavégzést követő hónap végéig, idényjellegű munkáltatónál és munkakörökben pedig holtidényben kell kiadni. Ha a szabad időt a határidő elteltéig nem adták ki, vagy azt azért nem lehet kiadni, mert a dolgozó munkaviszonya megszűnt, illetőleg őt sorkatonai szolgálatra hívták be, a végzett munkáért pénzbeli díjazás jár. A munkaviszonyra vonatkozó szabály előírhat egyéb olyan eseteket, amikor szabad idő helyett a túlmunkáért pénzbeli díjazás jár.

(2) A túlmunka ellenértékeként kiadott szabad idő esetén a dolgozó túlmunkapótlék. nélküli munkabérét a túlmunkavégzés vagy a szabad idő kiadásának hónapjában kell elszámolni.

31. § (1) Munkaviszonyra vonatkozó szabály a túlmunka ellenértékeként évi hat munkanapig terjedő szabadidő-átalányt is előírhat. A fizikai foglalkozásúak részére — jogszabály eltérő rendelkezése hiányában — szabadidő-átalány nem állapítható meg.

(2) A szabadidő-átalány kiadására és pénzben történő megváltásra vonatkozóan az 5/1981. (XII. 29.) ÁBMH számú rendelkezés 1. §-ának (2) bekezdésében, 2—3. §-ában, 4. §-ának (1)—(2) bekezdésében és 5. §-ában foglaltak az irányadók.

32. §. Ha a dolgozó a munkaidejét meghaladó — a munkáltatóval való külön megállapodás alapján — munkakörére tartozó munkát végez, a túlmunkákra vonatkozó szabályok szerinti díjazás illeti meg, kivéve a túlmunkáért ellenértékre nem jogosultakat. A dolgozó kérésére a munka ellenértékeként szabad idő is adható.

33. § Ha a dolgozó a munkaidejét meghaladóan — a munkáltatóval való külön megállapodás alapján — munkakörébe nem tartozó munkát végez, a mellékfoglalkozásra, illetőleg a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyra vonatkozó rendelkezések megfelelően irányadók. •

34. § (1) Készenlét esetén annak időtartamára díjazásként a dolgozót átlagkerese-21