Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986
1985. november 25., 2. rektori tanácsülés
lének legalább tíz, de legfeljebb ötven százaléka illeti meg. A munkahelyen töltött készenlét idejére magasabb díjazást kell megállapítani, mint a lakáson töltött készenlét időtartamára. (2) Ha a készenlétben levő dolgozót munkára igénybe veszik, erre az időre a túlmunka ellenértékére vonatkozó szabályok irányadók. Ha a készenlét jellege miatt annak tartama alatt rövid időtartamú munkák is felmerülnek, a készenléti díjat és a túlmunka díjazását egyaránt magában foglaló ügyeleti díj állapítható meg. (3) A készenléti (ügyeleti) díj feltételeire és mértékére vonatkozóan jogszabály az (1) (2) bekezdésben foglaltaktól eliérően is rendelkezhet. A készenléti (ügyeleti) díj feltételeit és mértékét a kollektív szerződés állapítja meg. 35. §. A munkaviszonyra vonatkozó szabály készenléti (ügyeleti) díj helyett szabad időt is biztosíthat. Fizikai foglalkozásúak tekintetében azonban szabad idő csak a dolgozó kérésére adható. A szabad idő szabályait kell alkalmazni azzal az eltéréssel, hogy a szabad idő mértékét a kollektív szerződés állapítja meg, és annak mértéke legfeljebb a készenlét (ügyelet) időtartamáig terjedhet. Jegyzet: A túlmunkavégzésröl a költségvetést szerveknél a 21/1979. (XII. 28.) MüM számú rendelet 6. §-a; a belkereskedelemben a 4/1980. (IV. 4.) BkM számú rendelet 8. §-a; az egészségügyben az 1/1980. (II. 10.) EüM számú rendelet — a 15/1983. (XII. 29.) EüM számú rendelettel módosított — 8. §-a —, a 9/1981. (IX. 1.) EüM számú rendelet 4. §-ával módosított — 9. §-a —, a 15/1983. (ХП. 29.) EüM számú rendelet 2. §-ával módosított — 10. §-a, továbbá 11—13. §-a; az építőiparban a 19/1971. (VI. 25.) ÉVM számú rendelet 5. §-a; a közlekedésben a 7/1983. (XII. 20.) KM számú rendelet 4. §-a; a művelődésügyben a 14/1984. (Vili. 22.) MM számú. rendelet 6. §-ával módosított 5/1982. (V. 18.) MM számú rendelet 15—17. §-a; a pénzügyi ágazatban a 13/1980. (V. 23.) PM számú rendelet 5—7. §-a rendelkezik. Lásd az MK 81. és 96. számú állásfoglalást. Mt. 40. §. A dolgozónak — a munkaidő megszakításával — lehetőséget kell biztosítani az étkezésre (munkaközi szünet). Ha a munkaidő-beosztás vagy a munka természete indokolja, munkaviszonyra vonatkozó szabály a munkaközi szünet kiadását a munkaidő megszakítása nélkül — munkaidőn kívül — is lehetővé teheti. Jegyzet: Az Mt. 40. §-ának szövegét az 1981. évi 4. számú tvr. 2. §-a állapította meg. Mt. V. 44. § (1) Nem jár munkaközi szünet annak a dolgozónak, aki — munkakörénél fogva — bármikor étkezhet, illetőleg akinek munkaköre egészben vagy részben készenléti jellegű vagy rendszeres napi munkaideje a hat órát nem haladja meg. Nem lehet munkaközi szünetet biztosítani azon a munkanapon, amelyen a munkaidő a négy órát nem haladja meg. (2) A munkaközi szünet tartama — ha a munkaviszonyra vonatkozó szabály hoszszabb időtartamot nem állapít meg — napi húsz perc. (3) Minden egybefüggő három és fél óra túlmunka után fél óra munkaközi szünet jár. (4) A munkaközi szünetre vonatkozó részletes szabályokat a kollektív szerződés állapítja meg. Ennek keretében rendelkezni kell arról is, hogy a dolgozó a munkaközi szünetet hol köteles tölteni. (5) A munkavégzéssel kapcsolatos egyéb szünetekre külön rendelkezések irányadók. Jegyzet: A (2) bekezdés szövegét a 12/1981. (IV. 27.) MT számú rendelet 3. §-a állapította meg. E §-t új (4) bekezdéssel egészítette ki, és az eddigi (4) bekezdést (5) bekezdésre módosította a 12/1981. (IV. 27.) MT számú rendelet 3. §-a. 17/1979. (XU. 1.) MüM 36—37. §. — 'Jegyzet: A MüM-rendelet 36—37. §-át a 3/1981. (IV. 27.) MüM számú rendelet 3. §-ának (2) bekezdése hatályon kívül helyezte. Mt. 41. § (1) A dolgozónak hetenként egy pihenőnap jár. A pihenőnapnak — ha a kollektív szerződés másként nem rendelkezik — vasárnapra kell esnie. Ha a munkakör jellegére tekintettel a dolgozó rendszeresen vasárnap is dolgozik, havonta egy pihenőnapot vasárnap kell kiadni. A kollektív szerződés azonban ettől a vállalat sajátosságaira tekintettel eltérhet, különösen a megszakítás nélkül működő (folytonos), idényjellegű és közlekedési vállalatoknál, illetőleg munkakörökben. A vállalat jellegére tekintettel két, az idényjellegű vállalatoknál, illetőleg munkakörökben pedig ennél több pihenőnap összevonható. Nincs ennek helye, ha a munkaidő egészségi ártalomra tekintettel heti negyvenkét óra vagy ennél rövidebb. (2) A dolgozónak a Minisztertanács által meghatározott munkaszüneti napokon nem kell munkát végeznie, és az emiatt kiesett munkaidőre,átlagkeresete megilleti. Munkaszüneti napon a dolgozó rendszeresen csak a megszakítás nélkül üzemelő (folytonos) 22 o
