Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1985-1986
1985. november 25., 2. rektori tanácsülés
(4) Több műszakos üzemekben a dolgozók műszakbeosztását lehetőleg meghatározott időnként változtatni kell, a dolgozó kérésére ettől el lehet tekinteni. A nőket terhességük negyedik hónapjának kezdetétől gyermekük egyéves koráig lehetőleg délelőtti műszakba kell beosztani. Jegyzet: Az Mt. V. 41. § (1) bekezdése szövegét a 12/1981. (IV. 27.) MT számú rendelet 2. fj-a állapította meg. Lásd az MK 80. számú állásfoglalást. A munkaidő-beosztásról a belkereskedelemben a 4/1980. (IV. 4.) BkM számú rendelet 3. §-a, az egészségügyben a 9/1981. (IX. 1.) EüM számú rendelet 3. §-ával módosított 1/1980. (II. 10.) EüM számú rendelet 7. §-a, az építőiparban a 19/1971. (VI. 25.) ÉVM számú rendelet — a 20/1981. (VI. 6.) ÉVM számú rendelet 1—2. §-ával módosított — 2—2/A. §-a, továbbá — a 12/1982. (VI. 26.) ÉVM számú rendelet 1. §-ával és a 12/1983. (VI. 29.) ÉVM számú rendelet 1. §-ával módosított — 4. »-a, a pénzügyi ágazatban a 31/1982. (Vn. 1.) PM számú rendelet 1. §-ával módosított 13/1980. (V. 23.) PM számú rendelet 4. §-a. 17/1979. (XII. 1.) MüM 25. § (1) A munkaidőt hetenként öt napra kell beosztani úgy, hogy a heti pihenőnapon felül hetenként szabadnapot kell biztosítani. Egyenlőtlen munkabeosztásnál a heti szabadnapot éves átlagban kell biztosítani. (2) Folyamatosan, illetőleg naponta két vagy több műszakban, továbbá idényszerűen üzemelő, valamint lakossági ellátást és szolgáltatást végző munkáltatók esetén munkaviszonyra vonatkozó szabály az (1) bekezdéstől eltérően rendelkezhet, hetenként egynél több szabadnapot is biztosíthat. Mt. 38. § (2) A dolgozó részére napi munkájának befejezése és a másnapi mun. akezdés között egybefüggő, legalább tizenegy órai pihenőidőt kell biztosítani. A kolli ktív szerződés egyes munkakörökben ennél rövidebb, de legalább nyolc óra pihenőidőt is megállapíthat. Jegyzet: Az Mt. 38. § (2) bekezdésének szövegét az 1979. évi 29. számú tvr. 7. §-a állapította meg. Lásd az MK 17. számú állásfoglalást. 17/1979. (Xll. 1.) MüM 26. §. Lakáson töltött készenlétet követően, továbbá a készenlétnek (ügyeletnek) a jogszabályban megállapított egyéb eseteiben a dolgozót pihenőidő nem illeti meg. Jegyzet: A napi pihenőidőről az iparban a 7/1984. (V. 5.) IpM számú rendelet 2. §-a, a közlekedésben a 7/1983. (XII. 20.) KM számú rendelet 3. §-a rendelkezik. Mt. 38. § (3) A dolgozó nőt terhessége negyedik hónapjának kezdetétől gyermeke hathónapos koráig egyáltalán nem, ezen túl gyermekének egyéves koráig pedig csak beleegyezésével szabad túlmunkára és készenlétre igénybe venni. Éjszakai munkára terhessége negyedik hónapjának kezdetétől gyermekének egyéves koráig nem kötelezhető. Jegyzet: Az Mt. 38. § (3) bekezdésének szövegét az 1979. évi 29. számú tvr. 7. §-a állapította meg. Mt. 38. § (4) Fiatalkorút éjszakai munkára, a tizenhat éven aluli fiatalkorút pedig túlmunkára és készenlétre nem szabad igénybe venni. Jegyzet: A (4) bekezdés második mondatát hatályon kívül helyezte az 1979. évi 29. számú tvr. 14. §-ának (4) bekezdése. Mt. V. 42. §. Éjszakai munkának minősül az este huszonkét órától reggel hat óráig, napi három műszak esetén a harmadik műszakban végzett munka. 17/1979. (XII. 1.) MüM 27. § (1) Az éjszakai pótlék — ha jogszabály annak fizetését meg nem tiltja, illetve mértékét eltérően nem állapítja meg — tíz százalék. Kollektív szerződés — különösen huzamosabb éjszakai munka esetére — ennél magasabb mértékű éjszakai pótlékot is megállapíthat. Ha a dolgozó rendszeres napi munkaidejének csak egy része esik éjszakára, részére átalány is megállapítható. (2) A több műszakos munkaidő-beosztásban, valamint a folytonos munkarendben foglalkoztatott dolgozók műszakpótlékáról külön jogszabály rendelkezik. Jegyzet: A költségvetési szerveknél az éjszakai pótlékról a 21/1979. (XII. 28.) MüM számú rendelet 5. §-a rendelkezik. A műszakpótlékot a 15/1977. (V. 22.) MT számú és a 30/1983. (IX. 8.) MT számú rendelet módosította. Mt. 39. § (1) A munkaidőkereten belül a munkaidő beosztásának, valamint a túlmunka és készenlét elrendelésének feltételeit, korlátáit és módját a kollektív szerződés szabályozza. 20