Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1984-1985
1985. június 26., 5. rektori tanácsülés
25 zás, önkéntes távozás/ nem elég az egészséges oktatói összetétel fenntartásához - az e fejezet 1. pontjában megfogalmazott elvekkel összhangban - az oktatók, kutatók fiatalabb generációjában tudatosan vállalt, ösztönzött és adminisztrativ eszközökkel is szabályozott mobilitást, rotációt kell megvalósítani. Ennek egyik jó eszköze lehet az Egyetem által - a rendelkezésre álló béralap terhére - létesített ösztöndíj. 4. A káderpolitikának biztosítani kell, hogy az adott oktatási egységben folyamatosan rendelkezésre álljanak azok az egyetemi tanárok és docensek, akik a feladatok igényes ellátására, az egységek irányítására képesek. Az egyetemi oktató- és kutatómunkáért meghatározó módon felelős tanárok és docensek létszámát a magas szintű követelmények minden elemének következetes alkalmazásával az egyes oktatási szervezeti egységekre vonatkozóan az oktatási és kutatási feladatokból kiindulva kell mindenkor meghatározni. Ez természetesen azt jelenti, hogy a tanári és docensi kinevezések nemcsak a személyes alkalmasságon, a követelmények teljesítésén múlnak, hanem azon is, hogy az adott intézetben, tanszéken indokolt-e uj docensi vagy tanári álláshely létesítése. 5. Az oktatói és kutatói állomány összetételének másik fontos jellemzője a szervezeti egységek közötti megoszlás. Az oktatói létszámot a karokra alapvetően a hallgatói létszám alapján, karokon belül az egyes intézetekre pedig az oktatási feladatok volumene alapján kell meghatározni. 6. A karokon és a szervezeti egységekben fokozatosan általánossá kell tenni a bértömeggazdálkodást. A bértömeg a saját árbevétellel is növelhető, igy a központi pénzügyi előírásokon kivül gazdasági ösztönzőkkel is alakíthatók a létszámviszonyok, lehetőséget adva egyúttal a szervezeti egységek önálló létszámgazdálkodására is. Szükséges központi alap létesítése.
