Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1983-1984
1984. április 16., 5. rektori tanácsülés
5 valamennyi hallgatóját, ezért az órák elhelyezése nem lehet tetszőleges, tehát itt sem tudnánk - praktikus okokból sem - egyetérteni azzal, hogy velünk kapcsolatban a maradék-elv érvényesüljön. Több esetben még a társadalomtudományi fogalomrendszer elsajátítását is neheziti a szaktudományok olyan tipusu oktatása, amely mellőzi a kapcsolódó pontok kiemelését. Gyakran még a szakmapolitikai, szakmai-gazdasági összefüggések is háttérbe szorulnak az egyoldalú műszaki szemlélet következtében, vagy ez a szemlélet legfeljebb bizonyos szervezési vonatkozásokban bővül, de távolról sem komplex. A közga.zdasági, társadalomtudományi irodalom olvasottsága, kicsi. Iíéha a szakmai jegyzetek szerzői va.la.hol az előszóban leróják a kötelező tiszteletet a szocialista gazdálkodás előtt, és ezzel a dolog lényegében el is van intézve, vagy ha visszatérnek rá, ez többnyire kimerül a. helyileg értelmezett eszköztakarékosság felvetésében. Bár ez még távolról sem tipikus, örvendetes, hogy a világnézeti-politikai nevelést зок szaktanszéken már nem tekintik mesterkélt feladatnak, érvényesül már például olyan felismerés, hogy nem kintről kell bevinni a fizikába, a filozófiai szempontoka.t, hanem a tárgyból adódó világnézeti következtetéseket kell feltárni. A szakmai és ideológiai tanszékek közötti kapcsolatok helyenként nagyon jók és nemcsak egy-egy személyre korlátozódnak, gyakran azonban teljesen esetlegesek /egy vitavezető felkérésére vonatkoznak/ vagy egyszerűen nem léteznek. Ugyanakkor ma már, ha. nem is elég erőteljesen, de szélesebb körben érezhető annak kedvező hatása, hogy a szakmai oktatók jelentős része az elmúlt években szervezett ideológiai képzésben részesült /blarxizmus—Leninizmus Esti Egyetem, különböző tanfolyamok, kandidátusi ёз doktori ideológiai vizsgák stb./ A párt és állami szervek nagy figyelmet fordítottak az
