Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1980-1981
1981. február 16., 5. rektori tanácsülés
3 2. A nevelcmunka irányításának célkitűzései A jelenlegi helyzetben úgy tűnik, hogy a megfelelő fóruok, információs láncok formálisan mindenütt megvannak. Ilyenek az állami vezető testületek rendszere az egyetemi tanácstól a tanszékvezetőig, az osztályfőnöki, évfolyamfelelősi szervezet, a kollégium, mozgalmi testületek»módszertani és oktatás-nevelési bizottságok stb Nem n szervezeti Ге) I ем/, 1 én látszik a legfontosabbnak, liánom a tartalmasabb érdemi működés. Ezt segitendő, az egyes testületek bizottságok feladatkörét, műi kamódszereit kellene a nevelési folyamat általános célkitűzései szempontjából, lényegrotörően felülvizsgálni. Nem szabad félni esetleg egyes feladatok leadásától, a hagyományos tevékenységi profil átalakításától. A felelős vezetési szinteknek elsőrendűen a nevelési tényezők összekapcsolására, közeli és távlati feladatkijelölésre, értékelésre kell törtekedniök. A tanszéki, kari és egyetemi vezetés legfőbb feladata, hogy a nej velőmunka általános célkitűzéseinek szempontjából kisérje figyelemmel a nevelési tényezőket /előadás, gyakorlat, laboratóriumi munka követelményrendszer, kollégium, TDK, ...stb/, értékelje ezeket külön-külön és összhatásukban. Teremtse meg az egyes tárgyak összhangját, segitse ezek integrációját. Adjon módszertani útmutatást és segitse az ilyenirányú koordinálást. A tanszékveze tőnek az oktatók között, a kari vezetésnek pedig a tanszékek között kell megfelelő koordinációt végeznie. Szükséges a karok közötti tapasztalatcsere szervezése. Növelni kell az egyes szintek felelősségét a saját területükön folyó nevelőmunkáért - ehhez megfelelő ellenőrzési, értékelési rendszer, megfelelő nyilvánosság kell.
