Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1980-1981
1981. február 16., 5. rektori tanácsülés
4 A vezetési szinteken múlik elsősorban az anyagi-erkölcsi ösztönző tényezők eredményessége is. Az egyetemi vezetésnek az egyetemi szintről kiindulva lépéseket kell tenni annak érdekében, hogy erősödjék valamennyi terület vezetésének felelőssége az adott terület nevelőmunkája iránt. II. A szaktárgyi és világnézeti-politikai nevelés kapcsolata Egyetemünk tevékenységében a fő helyet a hallgatók oktatésa-nevelóse foglalja el. Különböző állami, párt és tömegszervezeti fórumokon folyamatosan napirenden szerepelnek a nevelés különböző kérdései, időszerű feladatai. A szocialista szakemberképzéssel szembeni egyre növekvő társadalmi elvárások nz elmúlt években középpontba állították a szervezőt t, tervszerű nevelési tevékenység kialakítását, fejlesztését. Ennek folyományaként születtek meg a nevelési tervek. A tervek alapvető érdeme a különböző nevelési célok, módszerek egysógbo foglalása; a pedagógiai tudományokban meglévő, de a szélesebb körű nevelő munkában még nem eléggé meghonosodott nevelési célok gyakorlati megfogalmazása. Tanszékeink a nevelési tervet - helyesen - általában irányelvként értelmezik, mely keretül kell, hogy szolgáljon az operativ munka megszervezéséhez, A tervek elkészítésénél tanszékeink többnyire ügyeltek arra, hogy a részletes tervezés azokra a nevelési feladatokra terjedjen ki, molyok konkretizálhatók, személyi és anyagi feltételi adottak, vagy elérhetőek, teljesítésük értékelhető és ellenőrizhető, A világnézeti- politikai nevelést sok tanszéken mór nem tekintik külsődleges tényezőnek. Mint a Fizika Intézet jelentése megállapítja: „Oktatóink többségének világnézeti nevelő tevékenységét áthatja az a felismerés, hogy fizikaoktatásuk során, nem kintről kell bevinni a fizikába a filozófiai szempontokat, hanem a fizikából, a tárgyból adódó világnézeti következtetéseket
