Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1980-1981
1981. február 16., 5. rektori tanácsülés
2 Fentieken túlmenően szükség van olyan tanár-diák kapcsolatra is, amelynek során a diák személyes gondjai, problémái mélyebben megismerhetők és tartalmasabbá tehető a nevelői hatás. Ennek biztosítása különféle módon történhet. A lényege, hogy egy kis számú hall gatói csoport, tanulmányai során egy-egy tanártól nagyobb odaadó figyelmet kap, egy-egy tanár gondoskodását élvezi. Az elmúlt évtizedekben Egyetemünkön kialakult az osztályfőnöki rendszer, amely a fenti funkciók közül ellátja a tanulóköri közösség kialakulása segítésének feladatát. Ez a rendszer a pártinstruk tori rendszerrel némi átfedésben van /mozgalmi munka segitése/ és problémája, hogy éppen a tanulókörök nagy létszáma valamint a hiún zó tartós oktatási kapcsolat miatt igazán nem alkalmas tartalmas kapcsolat kialakítására. Az osztályfőnöki rendszer feladata lehetne, hogy a nevelőmunkával kapcsolatos információkat továbbítsa az újonnan belépő tanároknak, mindegy összehangolva a tanulókörrel adott időpontban kapcsolatban levő tanárok nevelőmunkáját. /Ez a szerep az alsó évfolyamokon fontos, később a bázis tanszék tanárainak lehet a kiemelt mindennapi feladata, s ez általában nem tanulóköri keretekben folyik, hanem a tanulmányi feladatok által meghatározott munkakapcsolatok keretében/. A tartalmas diák-tanár kapcsolat kialakításának az osztályfőnöki rendszeren kivül más, hatékonyabb formái is elképzelhetők. Kívánatos egy-egy karon olyan nevelési kisérlet megindítása, amely lehetővé teszi, hogy egy oktató a tanulmányok teljes időtartama alatt foglalkozzon néhány hallgatóval. A nevelőmunka fontos területe a kollégium, ahol a diák közösség önnevelését a közösségi munka továbbvitelét és segítését szolgálhatja a jól megválasztott és jól irányított kollégiumi tanári testület
