Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1979-1980
1980. február 11., 4. rektori tanácsülés
6 II. Az 1978. február 27-i R.T. határozat 1.4/b pontjábal kapcsolatban a Nyelvoktatási Bizottság ugyancsak értekezett a karok illetékeseivel. Ennek alapján az a nézet alakult ki, hogy a 0+0 óraszámú, "Szakirodalom fordítása" c. tárgy a blokkrend• szer és a folyamatos beszámoltatás adta terhelés mellett a hallgatók újabb megterhelését jelentené, mivel az érintett félévekben a hallgatók jelentős részének a nyugati nyelvek kezdő szinten való tanulása is nagy nehézséget okoz; igy e mellett az orosz nyelvi szakszöveg forditás külön nagy terhelést jelentene. Nyugati nyelvekből pedig a legritkább esetben jutnak el a záróvizsgához a 8. félév előtt, ezért ezekből a szakmai fejlődés szempontjából ugyancsak fontos nyelvekből egyáltalán nem végeznének ilyen szakforditást. A hallgatói terhelés mérlegelésénél is fontosabb tényként jelentkezett az a felismerés, hogy a szakszövegek önálló fordítása minden nyelvből és minden - tehát kezdő - szinten is feltétlenül fontos a későbbi elemző jelentésben kifejtett indokok szerint. Kellő mérlegelés után a Nyelvoktatási Bizottság arra a megállapitásra jutott, hogy a Rektori Tanács 1.4/b pontjának szellemében jár el, amikor 1-8. féléven át a kötelezően tanult nyelvből javasolja önálló, otthoni munkában végzendő szakforditás előírását, amelyről a hallgatók órán kivüli időben kötelesek szóban beszámolni. A rendszert kísérletképpen az 1978/79. tanévben bevezettük, az 1979/80. tanévben is folytatjuk és az eddigi tapasztalatokról a tanárok véleménye alapján a következőket jelentjük. A 121/1974. sz. min. rendelet az egyetemi nem-szakos nyelvoktatás céljául azt tűzi ki, hogy a hallgatók az orosz és a választott nyugati nyelvben kellő jártasságot szerezzenek, amelynek birtokában képesek legyenek az illető nyelven megjelenő szakirodalmat szótár segítségével biztonsággal fordítani, illetve megérteni /szintetikus megértés/. Az egyetemi nyelvoktatás egész felépítése ezt a célt tartja szem előtt. лЪЪ
