Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1978-1979
1979. június 4., 6. rektori tanácsülés
10 А зzakmérnök-képzé s colja tehát általában oki. mérnökök rendscores, időtálló, alapos tudományos-műszaki továbbképzése, anoly korssorü isnorotok nollett, illetve ások talaján magas rendű, önálló alkotó készséget lejleast ki bennük szakterületük művelésére. A szakmérnök-képsós célja tollát tartós igényt kielégítő, általános értőlenben vett specialista mérnökképsés, amelyet - a jelenlegihez képest lényegesen szigorúbb kövotolnény-rendssor alapján - a technikai fojlődés szempontjából a legfontosabb területeken kell biztosítani , Bár a szakmérnök-képzés az üzemmérnök—képzésnél némileg hosszabb múltra tekint vissza, ellentmondásossága eléri azt. Sajnálattal kell nogállapitani, hogy a szakmérnök-képzést bevezető 138/1965/М.К,12./MM. sz. utasítás jó alapelve és számos helyes intézkedése az évok során lazult, és részint ez vezetett ennek a továbbképzési formának az értékcsökkenéséhez, Bzért a legfontosabb tennivaló - már a jolonlog érvényes, később esetleg korrigált jogszabály keretén belül - a műszaki egyetemeken belül a színvonal következetes mogkövetolése és az eddigieknél hatékonyabb ellenőrzése. A szakmérnök-képzés kari feladat, do a karok közötti koordinálást hatékonyabbá kell tenni. Szakmérnöki továbbképzésre általában csak oki. mérnököt lehet felvenni, de ez alól a feltétel alól - az adott szak jóváhagyási okmányának megfelelően - az egyetem rektora kivételt tehet /többé-kevésbé egységesek a nézetek, hogy bizonyos esetekben oki. fizikusok, vegyészek, stb. is felvehetők bizonyos szakmérnöki szakokra, de homlokogyonest ellenkeznek az üzemmérnökök folvótolét illetően/.
