Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1978-1979
1979. június 4., 6. rektori tanácsülés
г-Ilii. tonatilia kialakításánál scon előtt lioll tartani, hogy- a szakmérnök-képzés colja non lohot túl szűk vagy túlsót tan Гоlaúatra-orientált;- egyes osotolibon több, különféle alapképzettségű szakonbor asonos szakmérnöki feladatokat lioll, hogy oldasson /pl. a környezetvédőin! ssahaé rnö k-hóp z é s "nyersanyagként" építőmérnökök, vogyósznérnököк, stb. egyaránt ssánitásba j öho tnok/. A szakmérnöki oktatás romájának közelednie lioll a támogatott önképzés Toló, tokát a Villanósnérnöki Kar "C" fokozatú liópsóoóhos. Bár kivételesen, ogyos szakoknál egykét félévig elképzelhető a szokványos tantermi /előadóhallgató/ oktatási forma is, ez azonban nem lohot tipikus, az általánosnak tekintendő konzultációkkal, gyakorlatokkal segített egyéni tanulással és önálló gyakorlati munkával szombon, A szakmérnöki oktatásnak /az aspiráns- és doktoranduszkópséshoz hasonlóan/ legjobb formája, ha a hallgató beépül a tanszék /intézet, laboratórium/ alkotó munkájába, és igy ismerkedik meg feladataival, és tesz tanúbizonyságot önálló alkotó képességéről. Ennek megfelelően о továbbképzési funkciót is - fokozatosan - a tanszomólyzet oktatási terhelése részévé kell tenni. A szakmérnöki szakok engedélyezését a jelonlogi helyzethez képest szigorítani kell, jóváhagyásukat azonos ölni, mint a szakokét az oki, mérnök-képeljárásnak a keretében kell dönteni arjárásho z kell kö zésben. Ennek az ról is, hogy az i eleves logyon-o A szakmérnöki szakra történő felvételt felvételi eljáráshoz kell kötni, amely folvétoli oljárás szakonként eltérő lehet. Ugyanakkor az egyetemeknek hatékony koordinálás sál biztosítaniuk kell, hogy a színvonal valamennyi szaknál egyaránt magas 1 egyen, olkorülvo a liberális kezelést, pl, annak érdekében, hogy a szak indításához 5^