Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1978-1979

1979. június 4., 6. rektori tanácsülés

- 9 -Hagyobb gondot bell fordítani a továbbképzésben kiváló tel jesitmónyek elismer esőre /kiváló oktatói t óvóké пуз égjr t igazgatói vagy rektori dicséret, igazgatói vagy rektori jutalom, miniszteri dicséret vagy kitüntető jelvény, címzetes egyetemi docens vagy címzetes egyetemi tanár cinre történő felterjesztés, kiemelkedő jegyzetekért nivódij, stb./

A mérnök-továbbképzés főbb céljai és feladatai

8. Politikai és oktatáspolitikai szempontból legfontosabb mérnök-továbbképzés az üzemmérnökök oki. mérnökké képzése, moly ma még alapvetően megoldatlan. Célszerűnek látszik annak jogszabályi rendezése, liogy az erre igényt tartó üzemmérnökök közül az alkotóképesség szempontjából legjobbak -•kt őrülő tönként és

diónt az Oktatási Minisztérium által meghatározandó, de nem nagy számban - a műszaki egyetemek utolsó két évfolyamát elvégezhessék, és oki, mérnöki diplomához jussanak, éspedig általában esti vagy levelező tagozaton. Megfelelő szervezeti intézkedéssel biztosítani kell, hogy az érdekeltek az egyetemi oktatás első három évfolyamának azon legfontosabb ismereteivel rendelkezzenek, melyek a h, és 5. évfolyam anyagának zavartalan elsajátításához kívánatosak. A szükséges különbözeti ismeretek megszerzésének eredményességét a műszaki egyetemeknek és főiskoláknak - általában tanfolyami rendszerű, vizsgaköteles előadásokkal, konzultációkkal, gyakorlatokkal, stb. segíteniük kell. ■ л

* лхЛ J

7 1 '

9. A szakmérnököt - mint erre a fogalmak meghatározásánál /2. pont/ már utaltunk - olyan alkotások megválósitására, módszerük kidolgozására, valamint műszaki fejlesztési feladatok irányítására és végrehajtására kell kiképezni, amelyek jelentős műszaki tudományos apparátust /elméleti ismereteket és készségokot/ igényelnek.