Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977

1977. március 8., 4. rektori tanácsülés

9 Ugyancsak különbőznek az egyes tanszékek által megkö­vetelt viselkedési normák. A hallgatók észreveszik az egységesség hiányát, és a szigorúbb /esetleg csak azért szigorúbb, mert a közösen elhatározott intézke­déseket foganatosító/ tanszék "nyomás alá" kerül és , ha a kari vezetés nem ad megfelelő támogatást, a tan­szék dolgozói kedvüket vesztik. Másrészről az egységesség hiánya esetén egyes tanszé­kek néha túlhaladott, a hallgatók életkorát figyelembe nem vevő, sokszor szabályellenes előírásokat honosíta­nak meg, elfogadhatatlan fegyelmezési módszereket ve­zetnek be. A kari vezetés közbelépése nyomán általában ismét visszaáll a korábbi állapot, de csak szükségte­len és káros presztízs veszteség és egyes oktatók ked­vetlensége árán. Az egységesség és következetesség hiánya - amelynek sok­szor tanúi lehettünk nagymértékben hozzájárult a fegye­lem csökkenéséhez. Azon oktatóink, akik a nevelőmunkát és ezen belül a fegyelmezési tevékenységet hivatásuk­nak tekintették sokszor elkedvetlenedtek, miután nem érezték maguk mögött a tanári kar és az állami vezetés támogatását és ösztönzését. Ennek tulajdonítható, hogy oktatóinknak сзак egy része vállalkozik a hallgatók fegyelmezésére, ha azok magatartásában kivetnivalót ta­lál. Sokszor elmarad a személyes kontaktuson keresztül megvalósuló nevelés, fegyelmezés, a munkájukat elhanya­goló vagy fegyelmezetlen hallgatók behivása a tanszékre, figyelmeztetésük. így azután előfordulhat, hogy olyan hallgató hagyja abba az egyetemet fegyelmi vagy tanul­mányi okok miatt, akit idejében történő személyes rá­hatással, figyelmeztetéssel "meg lehetett volna mente­ni". A hallgatói fegyelem témakörébe tartozik a "puskázás" és a hamis igazolások ügye. A puskázást hazánkban meg­lehetősen elnézően Ítélik meg, ugyanaz vonatkozik

Next

/
Oldalképek
Tartalom