Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977
1977. február 7., 3. rektori tanácsülés
48 -eleget tenni, ha valóban lelkiismeretesen tanul. A véleményekben igen nagy hangsúlyt kapott az egyetemi oktatók szerepe, a velük szembeni elvárások. Mindenek előtt a szakma kitűnő ismeretét tartják fontosnak, de ezzel csaknem azonos súllyal szerepel a jó előadókészség és a pedagógiai felkészültség is. Még olyan vélemények is adódtak, hogy az oktató legyen kevésbé kiváló tudós, de a tananyagot szemléletesen, logikusan, érthetően adja elő. Ez a vélemény teljes mértékben összhangban van az 1974/75. tanévben lefolytatott felmérés során kapott adatokkal, amely szerint a legfontosabb oktatói tulajdonságok: a jó előadókészség, a szakmai képzettség és a segitőkészség. Hallgatóink akkor sem tartották fontosnak a kiemelkedő tudományos tevékenységet, de ragaszkodtak a pedagógiai készséghez. A jelenlegi felmérés kérdőives adatai is a fentieket erősitik. A jó oktatót jellemző tulajdonságok közül első helyen a jó előadókészség, a tudás átadásának képessége szerepel. Ezt követi a szakmai képzettség és csak ezek után, az előző kettőtől messze elmaradva a nevelés és példamutatás. A válaszokból leszűrhető a következtetés: a hallgatók- oktatóink szakmai képzettségét jónak Ítélik meg, viszont a nevelési készség színvonalával nem elégedettek. Meglepő eredményre vezet a jó oktatót jellemző tulajdonságok további rangsora: negyedik helyen szerepel az igazságosság, majd a hallgató egyéni problémáinak megoldásában való segitőkészség. Hatodik helyen a marxista világnézetet megelőzve az általános műveltség, majd a kollegalitás, a tudományos munkásság és végül a társadalmi munka. A hallgatók véleményt mondtak arról is, hogy véleményük szerint mi hátráltatja az oktató-nevelő tevékenység színvonalának emelését. Az oktatók oktató-nevelő tevékenységük színvonalának emelését hátráltató tényezők közül a hallgatók a nevelőkészség hiányát, ill, nem kielégítő színvonalát helyezték azelső helyre. Legkisebb szerepe / ЛЛ w
