Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977

1977. február 7., 3. rektori tanácsülés

és 4 %-kal csökken a kialakulatlan világnézetüek aránya.

Ezzel szemben 3-4 %-kal növekszik a magukat marxista világnézetűnek vallók aránya. Tehát a haladó világnézetű hallgatók aránya az egyetemi évek alatt növekszik /L. 2. táblázat/.

2. A termelőmunkában*közvetlenül résztvevő szülők gyermekei /fizikai dolgozók, közvetlen termelésirányítók/ nagyobb mértékben vallják magukat haladó világnézetűnek, mint az értelmiségi szülők gyermekei. A mezőgazdaságban és az iparban dolgozók gyermekei között a haladó világnézet tekintetében nincs jelentős eltérés, a mezőgazdaságban dolgozók gyermekei között azonban a legnagyobb a vallási hitelvek szerint élők aránya /7,4 %/. /L. 3. és 4, táblázat/.

3. A világnézeti nevelőmunkában és a kollektíva kialakításában a kollégiumok kiemelkedő szerepet töltenek be, amely a koncentráltabban megvalósuló nevelőmunkának és a nagyobb származási homogenitásnak tulajdonítható. A kollégiumokban ugyanis nagyobb a fizikai dolgozók gyermekei nek aránya, s a mezőgazdaságban dolgozók gyermekeinek döntő többsége a kollégiumokban lakik /közel 79 %/.

A kollégiumi nevelőmunka eredményeit különösen, kiemeli az a tény, hogy a kollégiumok lakóit nagyobb mértékben érte vallásos hatás neveltetése során.

4. A KISZ-nek, ill. a különféle megbízatásoknak igen jelentős hatása van a világnézetre. A KISZ tagjai, ill. a funkcióval rendelkezők nagyobb mértékben vallják magukat haladó világnézetűnek, bár igen magas a nem ateisták aránya a KISZ-en belül is /14 %/. A funkcióval rendelkezők között alapvető gondnak látszik, hogy a szakma ás a közélet szoros egymásbaépülését nem látják.

5. A hallgatók nyilatkoztak egymás világnézetéről is, s a kapott adatok alapján megállapítható, hogy hallgatóink