Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977
1977. február 7., 3. rektori tanácsülés
8 alapvetően nem ismerik egymás világnézetét. 6. A hallgatók pályaválasztásában elsődleges szerepe az egyéni képességek kifejlesztési igényének van, s fontos pályamotiváló tényezőnek bizonyult még a felnőttek tanácsa /a szülők és középiskolai tanárok/. Kedvezőtlen, hogy a mérnöki pálya erkölcsi és anyagi megbecsülése * - mint pályamotiváló tényező - háttérbe szorult. Ugyancsak kedvezőtlen tendencia mutatkozik a mérnöki tevékenység megitélésében. /L. 5. táblázat/. 7. A szocialista hazafiság és az internacionalizmus tartalmi jegyeit és összefüggéseit hallgatóságunk jelentős része nem érzi, a helyes internacionalista nevelés alapjait viszont felfedezhetjük hallgatóinkban. Az első éveseknél találkozhatunk a nemzetköziség téves értelmezés'ével, s a kozmopolitizmussal is. Kisebb mértékben és csökkenő tendenciával erről a felsőbb évfolyamok jelentései is beszámolnak. 8. A hallgatók túlnyomó többsége elfogadja a szocializmust, mint haladó társadalmi rendszert, de hiányosságait kritikusan szemlélik. A cinikus megjegyzések ritkák, a türelmetlenség azonban általában jellemző. A meglevő kötelességtudás elmarad a birálókészség mögött. 9. A hallgatóság jelentős része elitéli az apolitikus magatartást, s érdeklődik a társadalmi-politikai kérdések iránt, fontosnak tartja, hogy a mérnökök tájékozottak legyenek gazdasági-társadalmi-politikai kérdésekben. Azonban vannak nézetek, amelyek szétválasztják a szakembert és a társadalmi munkát végző mérnököt. 10 11 10. A különböző információ forrásoknak igen jelentős szerepük van a tájékoztatásban. A hallgatók a belpolitikai és külpolitikai kérdésekről leginkább a tömegkommunikációs eszközö kön keresztül /83, ill. 87 %/, ideológiai kérdésekről pedii a társadalomtudományi tárgyakon /38 %/ keresztül tájékozód nak. Az emlitett forrásokon kivül igen jelentős szerepe vai a baráti beszélgetéseknek és a különféle KISZ oktatási formáknak. 11. A hallgatók a marxizmus-leninizmus tárgyainak fontos
