Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977
1977. február 7., 3. rektori tanácsülés
6 ráhatással kiaknázhatóvá válnak. Az ellentmondásosságot jelzi a gyakran túl türelmetlen bírálat. Ezek hajlanak az elutasító magatartásnak ahhoz a formájához, amely a hibák elutasításával együtt a szocializmus lényegi Jegyeinek elutasítását is Jelenthetik. Ebben igen nagy szerepet játszanak a tömegkomunikációs eszközök puszta dokumentáló jellege. Általános a kollégium közösségformáló, ill. kialakító szerepének kiemelése és elismerése. A három évfolyam egyöntetűen foglal állást az oktatókról. Általában a szakma kitűnő ismeretét emelik ki, de ezzel csaknem azonos súllyal szerepelnek a Jó előadókészség és a pedagógiai felkészültség, de utóbbihoz elmarasztaló jelző kapcsolódik. A három évfolyam összehasonlításából határozottan látható, hogy az elsőévesek fél éves tapasztalat után általában pozitivabban nyilatkoznak •az egyetemi oktatás egyes tényezőiről, pl. nagyobb jelentőséget tulajdonítanak az egyetemi oktatás, ill..a marxista tárgyak világnézet formáló hatásának, mint az ötödévesek; kedvezőbben nyilatkoznak a mérnöki pálya megbecsültségéről, stb. Úgy véljük, hogy ezek a kezdő hallgatók elvárásait tükrözik, mig az ötödévesek viszont a tapasztalataik alapján foglaltak állást. Ennek alapján arra a következtetésre juthatunk, hogy az egyetemi hallgatók elvárásait az egyetemi oktatás nem teljesiti minden tekintetben. A következőkben a felmérés alapján a legfőbb rnegállapitásokat, következtetéseket foglaljuk össze. Ahol lehetséges, ezeket táblázatokkal is szemléltetjük. Az 1. táblázat a megkérdezettekre vonatkozó legfőbb adatukat hasonlitja össze az egyetemi adatokkal. 1. A haliga tók között a világnézetileg haladó állásioglalásuak aránya legalább 56 % és legfeljebb 87 %, a nem haladó világnézetüek aránya pedig 6-8 % között /idealisták ill. vallásos világnézetüek/ változik. A világnézet az egyetemi oktatás évei alatt kedvező irányban változik; két évenként átlagosan 1 %-kal csökken a vallásosak aránya