Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1976-1977
1977. február 7., 3. rektori tanácsülés
2 II, A hallgatók világnézeti arculata felmérés tapasztalatai A jelentésben a címnek megfelelően a tapasztalatokat foglaljuk össze, amelyeket a mellékletben található részletes anyag bőségesen alátámaszt információkkal. Először a nem számszerűsíthető tapasztalatokat foglaljuk össze, amelyeket a kérdőives felmérés és a beszélgetések alapján szűr tünk le, majd ezt követően összefoglaljuk a legfontosabb megállapításokat, ahol lehetséges, számokkal alátámasztva. Az elsőéves tanulókörökről készült beszámolók a .kezdő hallgatók tipikus problémáit tükrözik. Az egyetemre felvett hallgatók belépnek az "egyetemi társadalomba", s uj baráti közösségek alakulnak ki szervezett módon, ill„ spontánul. A tanulókörök, a KISZ alapszervezetek többsége megindult a közösséggé válás utján, bár a jó közösség ismérvei általában még nem tudatosodtak náluk. A hallgatók többségét elsősorban még az egyéni problémák foglalkoztatják, az egymás közötti kapcsolatok főleg tanulmányi kapcsolatok. A baráti kapcsolatok többnyire kifelé irányulnak, hozott kapcsolatok Általános az, hogy a kollégiumi közösséget nevezik meg a tanulóköri közösség rnagvát alkotó egységnek. így tehát az első évfolyamon egyik fő probléma a jó közösség kialakítása amelyet az egyetemi követelmények, a lényegében egyéni tévé kenységet képviselő tanulás elég nehézkessé tesz. Ebből adó dik az is, hogy a sokoldalú kulturálódásra, sportra, közéleti tevékenységre igen kevés idő jut, ha jut egyáltalán, hiszen az elsőévesek egyéni tanulásra a legtöbb időt fordítják. Az itt feszülő ellentétet enyhítheti az, ha az osztályfőnökök vagy felsőbb éves hallgatók megtanítják az első éveseket a tanulás helyes módszereire. Ennek hiányát több tanulókör szóvá teszi. Az egyetemi évek kezdetekor a család hatása lényegesen csők ken, s előtérbe kerül a kollégium, a szervezett rendezvények, a tanulóköri közösség hatása. E változások a hallgatókban gyakran csalódottságot váltanak ki, amelyet az egyetemi és a középiskolai munka tartalmi és módszertani eltéré se fokozhat. Ilyenkor a hallgatók gyakran nem találják a helyüket, úgy érzik, hogy az oktatók nem törődnek velük eleget. Emberibb, a "személyiségükre kíváncsibb" tanár-diák
