Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1973-1974

1974. május 13., 8. rektori tanácsülés

- 9 -Gépgyártásiéchnológia tanszéken/, mégis meggyőződésünk az, hogy az idegen nyelvű szakirodalom tanulmányozásának szorgalmazása terén még sok a kívánnivaló egyetemünkön. Különösen érvényes ez az orosz nyelvre, amelynek tanulását a hallgatók már a második év végén befejezik.

Kívánatos lenne, ha a kiváló nyelvtudású hallgatók számára a KISz érdekvédelmi közreműködésével nyilna lehetőség az Országos Forditó Irodábaivagy esetleg a Műszaki Egyetem tanszékeinek KK munkájában fordítások, az IBUSZ—nál pedig tolmácsolás végzésére.

3.3 Módszertani kérdések

A műegyetemi nyelvoktatás elsődleges céljának megfelelően nyelvoktató munkánk központjában a szakszövegmegértés áll.

Az általunk használt jegyzetek olvasmányai képezik a.tananyagot. A szövegek feldolgozása változatosan folyik. Olvasás, fordíttatás éppúgy előfordul, mint a szövegekhez kapcsolódó beszélgetés és nyelvtani gyakorlatok. A régebbi grammatizáló módszer alkalmazása ma már csak ritkán, a gyenge tudású hallgatók körében fordul elő. Helyette a globális megértést elősegítő szókapcsolat-centrikus fordítást alkalmazzuk. Egyes haladottabb csoportokban elérjük a szintetikus olvasás szintjét is, amely a szakszövegolvasás legmagasabb foka. Kísérleteket végzünk elolvasott szakcikkekről való idegen nyelvi beszámolók tartásával is.

A műegyetemi orosz nyelvoktatás másodlagos célja a beszédkészség-fejlesztés csak a haladottabb orosz csoportokban történik, ahol rendszerint heti Ч- órában folyik a tanítás /a villamoskari "B" típusú oktat ás ban/. Különböző orosz nyelvű beszélgető könyvek, elsősorban a Havronyina-féle könyv szolgál a rendszerint direkt-módszerrel történő beszélgetés alapjául. Az állami nyelvvizsgára előkészítő csoportokban ezenkívül újságcikkek magyarról-oroszra és oroszról-magyarra való fordítása is rendszeresen folyik.

A nyelvoktatás anyaga jegyzetek vagy tankönyvek alakjá-