Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1973-1974
1974. május 13., 8. rektori tanácsülés
A nyelvoktatás helyzete különös tekintettel az orosz nyelvre /Előterjesztés a Rektori Tanács 1974-.V.15-Í ülésére/ 1. Beveze téa Az egyetemi orosz nyelvoktatás 25 évvel ezelőtt, 194-9— ben azzal a céllal indult meg, hogy azok a hallgatók is szerezzenek bizonyos fokú orosz nyelvtudást, akiknek középiskolás korukban erre még nem volt alkalmuk. A nyelvoktatás ebben az időszakban alapfokú ismeretek nyújtására terjedt ki és az általános jellegű szókincs egy részének elsajátításában állt. Az általános és középiskolai orosz nyelvoktatás teljes kifutása után a nem nyelvszakos felsőfokú képzésben az orosz nyelv oktatásának célkitűzése a szakfordítás tanítása lett, hogy az egyetemekről kikerülő szakemberek munkájukban fel tudják használni a szovjet tudomány legújabb eredményeit. Bár az egyetemi oktatás ezt a szakforditás-centrikus célkitűzést kielégítő módon még nem tudta elérni» a 60-as évektől kezdve egyre erőteljesebben tért hóditott az a követelmény is, hogy a hallgatóknak a szakfordítás mellett bizonyos mértékű beszédkészséget is kell adni. A MM 7o/1957»sz jelenleg is érvényben lévő rendeletét kiegészítő módszertani levél belevonta a nyelvoktatás célkitűzésébe a beszédkészségnek lehetőség szerinti fejlesztését is. Ez megegyezett a hallgatók nagy részének igényével is. E kettős feladat /szakfordítási és beszédkészség kialakítása/ az átlagos tudású csoportok számára azonban maximalista követelmény volt, mert a heti 2 órás keretben egyik készség kifejlesztése sem érhető el kellő mértékben. Meg kellett tehát újból változtatni a célkitűzést éspedig úgy, hogy a szakszövegolvasási készség megszerzése továbbra is elsődleges maradt és csak a csekély számú haladottabb csoportokban szerepel másodlagos cél-A
