Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1973-1974
1974. május 13., 8. rektori tanácsülés
- 2 -ként az idegen nyelven folyó társalgás. Minthogy az egyetemi nyelvoktatás e redukált célkitűzést sem tudja minden hallgatónál megnyugtató módon elérni és mivel az orosz tanulmányok lezárása után rendszerint 3 éves szünet következik az orosz nyelv használatában, azért az egyetemről kikerülő fiatal mérnökök orosz nyelvi tudása nem mutatkozik elegendőnek» Mindez akkor történik, amikor a Szovjetunióval és a KGST országokkal való politikai, gazdasági, műszaki kapcsolataink egyre szélesednek és erősem megnőtt a társadalmi Igény a jó orosz nyelvi tudással rendelkező mérnökök iránt. 2. Előzmények Egyetemünk vezetősége annak tudatában, hogy a nyelvtudás a jó mérnöki munka egyik fontos kritériuma, látva a társadalmi igényt és a műegyetemi nyelvolctatás nem kielégitő voltát, az elmúlt évek folyamán számos, a nyelvoktatás eredményességét fokozó intézkedést hozott. 1. Az Egyetemi Tanács már 1967-ben megvizsgálta a nyelvoktatás helyzetét. Akkor többek között elrendelte a szakmai, tárgyakon belüli idegen nyelvi képzés szerepének fokozását. Ezen a területen számos tanszék ért el azóta kiemelkedő eredményt. 2. Egyetemünk 1969c jul.l-ével létrehozta a Nyelvi Intézetet azzal a céllal, hogy annak révén emelje a műegyetemi nyelvoktatás színvonalát. Azóta megindult a színvonalemelés célját szolgáló koordinálás az egyes kari csoportok között, így most már minden karon egyformán legalább 12o-12o órában folyik az orosz és nyugati nyelvek oktatása, amely mindkét nyelvből vizsga letételével zárul. Megtörtént az orosz Írásbeli vizsgák és folyamatban van az orosz szóbeli vizsgák követelményeinek egységesítése. Elkészült az egységes intézeti nevelési terv, amely a kari nevelési tervek részévé válik. Megalakultak az azonos szakos tanárokat összefogó tanári munkacsoportok, amelyek elsősorban a továbbképzést és az
