Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1973-1974

1974. március 11., 6. rektori tanácsülés

- 9 -ezen kapcsolat intenzitását. Az oktató ezekben a formákban a hallgatókkal közösen dolgozza fel a tananyagot, változatosabbá teszi a foglalkozásokat, szemléltető eszközöket inkább használhat, az aktivizálási-nevelési lehetőségeket jobban kihasználhatja. Ezek a különféle kiscsoportos formák /instruktor! rendszer, "tervezz, épits, mérj" rendszer, nyitott laboratórium, stb./ a tudományos diákkörben csúcsosodhatnak ki. E formák rendkivül rugalmas lehetőséget adnak a nevelési célok megvalósításához, fokozzák a hallgatók önállóságát, cselekvőképességét, s itt egyetlen oktatóhoz kötődnek a hagyományos képzési formák előnyei is /előadó, vitavezető, konzulens, stb. egyszemélyben/. Sajnos, ezen aktiv oktatási formák nem terjednek eléggé, aminek sok szubjektív - de nem kevéssé objektiv - oka van. Persze az is igaz, hogy ezek a formák nem csodaszerek, ezektől sem várhatjuk egycsapásra az eszmei-politikai nevelőmunka gyors fejlődését, tehát ezek is csak eszközök, formák, de nem kizárólagosak. Számos szalmái oktatónk ezeket a formákat fetisizálja, s egyéb lehetőségek kihasználására nem fordit kellő figyelmet, holott a kereteket céllal és tartalommal kitöltve jobb eredményeket érhetnének el.

A világnézeti neve lomunkéban komoly szerepet kellene szánni-- a termelési gyakorlatoknak, amelyek az üzemekkel közösen végzett nevelőmunka formájává válhatnának. Fokozottabban kellene arra törekedni, hogy a "hallgatók ismerjék meg a munkásokat, a gondolkodásmódjukat, közvetlen tapasztalatokat szerezzenek a munkások üzemi körülményeiről, s e kapcsolatok adjanak alapot a két ifjúsági réteg együttműködésére.

Véleményünk szerint a jól előkészített gyakorlatok lehetőséget adnak a feladatok megválósitására, de ehhez együttesen előkészített oktatási programok;kellenek. A hallgatókat célszerű előre felkészíteni a körülményekre, a megoldandó feladatokra, tájékoztatást adni az elmélet és a gyakorlat között meglevő szükségszerű eltérésről, de-mindezekre jelenleg kevés figyelmet fordítunk.

Az utóbbi években sokat fejlődött a kollégiumok, a kollégiumi szakmai körök munkája, de a tevékenység még sokszor túlságosan