Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1973-1974
1974. március 11., 6. rektori tanácsülés
10 -egyoldalú, a politikai nevelőmunka gyakran háttérbe szorul. E területen a kidolgozott és a Rektori Tanács által megtárgyalt kollégiumi nevelési irányelvek, ill. az ennek alapján kidolgozott feltételrendszerek a "Kiváló Kollégium" és a "Kiváló Kollégiumi Közösség" cimek elnyerésére a munkát serkenteni fogják. Nagyon komoly jelentőségük van a tankönyveknek, a jegyzeteknek is. Sok jegyzetben azonban csak a szükebb értelemben vett szakmai jelleg dominál, s a bevezető elhagyásával sokszor arra sem lehetne következtetni, hogy szerzője milyen társadalmi rendszerben él, a törvényszerűségeket a hallgató nem tudja elhelyezni a társadalom, a tudomány fejlődésének folyamatában. Az esetlegesen megtalálható kronologikus felsorolás csak látszólag pótolja a történeti szemléletet, mivel ez a kutatás indokairól semmit sem mond, nem ad felvilágositást arra vonatkozóan, hogy milyen társadalmi szükségletet elégit ki a találmány /uj technológia, stb./ és nem ad támaszt az újabb társadalmi szükségletek felismerésére. A jegyzetek számos lehetőséget adnának a társadalmi törvények tendenciaszerű érvényesülésének bemutatására, s igy elősegítenék egységes kép kialakítását a társadalmi folyamatokról. Ez a szemléletmód segíti a nemzetközi kooperáció szükségességének felismerését, a KGST országok együttműködése alapelveinek megértését, stb. Az 1968-1972. közötti időszakban igen komoly eredményeket értünk el a tudományos diákkörök extenziv fejlesztése terén. Ekkorra a hallgatók kb. 15 %-s. vett részt TDK munkában, s elértük az évi 23О-27О dolgozatot, amelynek kb. 30-35 %-a társadalomtudományi témájú volt. A következő időszakban volumenben eredményeinket tartottuk, de az intenzív fejlesztést jelentős erőfeszítéssel sem tudtuk gyorsítani. A TDK mozgalomban "nyitottunk" az ipari üzemek, tervezőintézetek felé, s a kiadványokat rendszeresen elküldtük az ipari üzemeknek is. Ennek hatására évente kb. 10-15 témát sikerült üzemekkel patronáltatni, de ezek szorosabb kontaktus kialakítását nem hozták. A tudományos diákkör csak a nevében volt kör, többségében 1-2 hallgató dolgozott egy témán, s még az azonos tanszéken más témán dolgozó hallgatók között sem alakult ki együttműködés, munkáikat
