Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1964-1965
1964. szeptember 10. (1-21.)
- Io az Egyetemi Tanáccsal kívánjuk a Rektori Tanács hatáskörét helyettesíteni, akkor nyilvánvaló, hogy az nem jár jó eredménnyel. Egyetemi Tanácsüléseket kéthavonként szeretnénk tartani és természetesen lehet hogy egy-egy időszakban havonta lesz, attól függően, hogy milyen feladatok lesznek. Egyébként meg szeretnem jegyezni, hogy a készülő egyetemi tipus szervezeti szabályzat is az Egyetemi Tanácsot teszi meg a rektor legfontosabb tanácsadó szervének. Bozsó elvtárs említette, ho^y az elmúlt időszakban bizonyos sorbakapcsolás volt a problémákban* Voltak olyan kérdések, amelyeket a Pártbizottság vitatott meg, azután került a Rektori Tanács és végül az Egyetemi Tanács elé. Ha megnézzük a résztvevőket, nem sok különbség mutatkozott közöttük számarány és összetétel tekintetében sem és ami a legérdekesebb volt, ennek ellenére bizonyos változásokon mentek keresztül a határozatok. Ez a rendszer alkalmas Volt arra, hogy seha senki .ne tudja, hogy miben állapodtunk meg. Ezt a rendszert- szeretném az úgynevezett párhuzamos kapcsolással megszüntetni és jobbá tenni, ami abból áll, hogy egyes alapvető kérdéseknek, mint pl. a jelenlegi probléma is, hogy az egyetem soronlévő feladatait közösen megvitatjuk, a Pártbizottság és a Rektori Tanács tagjaival közösen kialakítjuk véleményünket és sokkal kevesebb ellentmondás lesz, mert közvetlenül a zöldasztalnál tudjuk tisztázni az összes felmerülő problémákat. Lesznek olyan kérdések, amelyeket egyedül az Egyetemi Tanács fog megvitatni, természetesen az Egyetemi Tanácsülésen ott lesz a Pártbizottság, a Szakszervezet kiküldötte és módjában áll véleményt nyilvánítani, sőt vitát is kezdeményezni bármilyen esetben, amit igyekszünk tekintetbe venni. Ugyanígy lesz lehetőség, hogy tisztán politikai kérdéseket egyedül a Párt- bizottság vitat meg^ ő terjeszti fel a felsőbb szervei felé és az egyetem vezetőségének, ha kap meghívást, résztvesz a PB ülésén és megmondja, hogy mi az Egyetem álláspontja bizonyos kérdésekben. Ez jobban hozzá fog járulni szintén a felelősség kérdésének kidomboritásához, nem beszélve arról, hogy ilyen módon lényeges időnyereségre teszünk szert és elősegíti munkánk jobb elvégzését. A következő kérdéscspport amire ki szeretnék térni a káderkérdések. Az Egyetem volt rektora Gruber elvtárs többször hangsúlyozta azt, hogy minden Egyetem annyit ér, amennyi a tudományos minősítéssel rendelkező kádereink szama. Ebben sok igazság van. Miért mondom,"hogy sok igazság van ebben, ezt is meg fogom magyarázni. Sokan láttunk futball csapatot, amelyben tizenegy sztár játszott és mégis kikaptak egy másodósztá- lyu csapattól. Tehát nem minden maguk a káderek, azt is szükséges, hogy ezek a futballisták leadják egymásnak a labdát, és mindig annak adják át, aki a legjobb helyzetben van és legalkalmasabb a gól lövésére. Azért az nem baj, ha jó káderek állnak akár a futballcsapat, akár a Műszaki Egyetem^rendel- kezésére. ín is nagyon fontosnak tartom a kádorkérdést,_aat, hogy az egyetemi"oktatök kellő színvonalon legyenek. Ehhez \
