Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1964-1965
1965. május 28. (67-86.)
6 Szebényi elvtárs három Kérdést vetett fel. Az egyik a Periodica- Politechnika Szerkesztő Bizottságának kérdése. Javasolnám, hogy egy általános egyetemi ügyrend kialakulása előtt, újabb bizottságok, vagy provizóriumok nélkül ezt a szerkesztési feladatot bízzuk a meglévő kari tudományos tanácsodra. A másik a belföldi kongresszusokra való kiküldetések ügye. 1964. szeptemberben tettünk egy felterjesztést rektor elvtárssal ennek a problémának a megoldására. Egy időközi minisztériumi válasz azt tartalmazta, hogy egy későbbi időpontban fog a Minisztérium intézkedni. Ez a probléma azonban meg a mai napig nem oldodott meg. A segédszemélyzet létszámának növelésére Szebényi elvtárs javaslata nem jelenti a kívánt változást. Ez 15* vagy 18 állandó státusú embert jelent mindössze, amelyik azt az arányt amit itt megadtam 054-ről 058-ra fogja javítani. Ez nem kielégítő. A határozati javaslatok két részre vannak fogalmazva. Az egyik, ahol a Tanácsot arra kérem hozzon határozatot, ez belügy. A másik, ahol a felterjesztés készítését kérném. dr. Petrik Olivér elvtárs nemes intencióit elismerem. Most azonban nem értek vele egyet. Semmiféle olyan terhelést nem ismerek el, amely éveken át visszatarthat egy Kutató Intézetben, vagy Egyetemen dolgozót a tudományos kutató munkától. Az objektiv analízis inkább a következőket mutatja. 6tt ahol nincs valaki - professzor, docens, adjunktus - aki maga körül a tudományos légkört kialakítania, oda hiába t szánk be újabb fiatal embereket. Pénzt, kádert ne hitelre adjunk, hanem azoknak akik bemutatták, hogy ezt használni tudják. A tervezet ebben a szellemben készült. Javasolom, hogy a tudományosan kevésbé fejlődött tanszékeknél ne a megsegítésnél kezdjük, hanem először produkáljanak valami keveset és azutan segítsük azokat. Általánosságban megjegyzem, hogy az egész terv, melyhez a Rektori Tanács jóváhagyását kérném két alapfeltétellel van determinálva. Az egyik, fennállnak még ma is olyan kormányrendelkezések, amelyeknek rövid időn belüli megváltozása joggal várható. Ilyen az éves tervezési rendszer stb. Ezeket nem érintve, javasoltam egy-két olyan dolgot, amely a következőképpen néz ki. Egy meglévő munkahelyben gondolkodva - nevezzük azt tanszéknek - javasolnám bevezetni azt a fogalmat, hogy a tanszék meglévő kapacitása, ez alatt értem a tanszéken levő oktatók, segédszemélyzet mai létszámát, meglévő műszerparkját és azt a szerény dotációt, amit minden körülmények Között biztositani tudunk. Javasolom, hogy a tudományos terveinket alkalmazzuk a mai kapacitáshoz. Ezért van az, hogy tématervi tanulmány alapján javasolnám a témák felvételét. /