Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1964-1965
1964. szeptember 10. (1-21.)
- 13 Ugyanakkor, amikor megállapítjuk, hogy ilyen az Egyetem általános ideológiai színvonala, nagyon élesen merül fel az a kérdés, haladhatunk-e tovább az ideológiai képzésben azon az utón, amelyet eddig jártunk, nevezetesen, hogy ismételten előadtuk a marxizmus-lenínizmus alapjait oktatóinknak, akik ugyan szívesen vettek részt ebben, mert különösebb munkát számúba nem jelentett, de ilyen körülmények között bizonyos mértékig felcseréltük az időt. Véleményem ebben a tekintetben az, hogy uj formákat kell keresni, természetesen továbbra is fenn kell tartanánk a kandidátusi vizsgákhoz szükséges politikai gazdaságtan, vagy filozófiai tanfolyamokat, ugyanakkor fokozottabban kell haladni az egyéni tanulási formák felé, fokozottabban kell megtalálni az olyan formákat, hogy rábízzuk az illető professzorra, docensre, adjunktusra a marxizmus egy bizonyos ágának elsajátítását és azután dolgozat formájában számoljon be arról, hogy tényleg aktivan ismeri ezt a feladatkört. Nem lenne rossz, ha ez a dolgozat szorosan kapcsolódna a szakmájához, és ezen keresztül mutatná meg az illető oktató, hogy aktivan tudja alkalmazni az ideológiát. Ugyanakkor igen színvonalas TTIT tanfolyamok vannak, azt hiszem fel kellene kelteni oktatóink érdeklődését ez iránt, mert ezeken a tanfolyamokon elsőrendű előadók adják elő a marxizmus-leninizmussal kapcsolatos egyes problémaköröket és ez is hozzájárulhatna Egyetemünk ideológiai színvonalának emeléséhez. Még két elvi kérdést szeretnék érinteni. Egyik a tudományos kutató munka, a másik a gazdasági kérdések. A tudományos kutató munkát az egyetem szerves részének tekintem annál is inkább, mert a Tudományos Felsőoktatási Tanács kiadott irányelveiben kívánatosnak mondja ki, hogy az egyetemi munkának egy részét a tudományos munka tegye ki. Jelen időszakban 3o%—ot szeretnék elérni, de mindenesetre abban az irányba menni és többször ismételni, hogy a tudományos munka szerves része az egyetemi munkának, s ebben az irányban tovább kell' fejlődnünk, mert lehetőségeket tár ^el ós ha ezt nem segítjük elő, akkor a jövő elől vesszük el a lehetőségeket. A tudományos munkát én igen tág körben értelmezem. Nemcsak alapkutatásokra gondolok, hanem alkalmazott, esetlegf fejlesztési kutatásokra is. Külön ki akarom hangsúlyozni, hogy a pedagógiai munkának bizonyos részét is tudományos munkának kell tekintai. Egy uj tárgy, egy uj módszertan kidolgozása, uj oktatási módszer bevezetése, bár bizonyos tekintetben nem olyan magas színvonalú, ha szabad erről igy nyilatkoznom, mint egy alapkutatás, egy uj természeti törvény felfedezése. Sem szabad azonban azt mondani, hogy ez nem kutató munka, ^z is kutató munka, ez is tudományos munka és erre is lehetőséget kell teremteni oktatóinknak, különösen most ebben az időszakban, amikor a jegyzeteinket írják és amikor az ideológiai korszerűsítés munkáját végzik el. /
