Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1954-1955
1955. május 26. (31-34.)
3684 A stabil tantervtervezettel együtt életbeléptetendő oktatási rend. /javaslat/ A lefolyt tantervtárgyalások során az Oktatásügyi Minisztérium azt az álláspontját fejtette ki, hogy a félévenkénti heti óraszám átlagban heti 36 óránál több nem lehet. Valamennyi tárgyat beszámítva csupán két félévben engedélyeznek egyenként kát órányi túllépést. Ennek alapján, valamint azon megállapítás alapján^ hogy a gyakorlati oktatást fejlesztenünk kell, javasolom a tantervkészítésnél az alábbi szempontok figyelembevételét: 1./ Az óraszám 36, illetve kivételesen 38 órában való megszabása nyilvánvalóan csak akkor lesz hatásos, ha a hallgató szabadidejének helyes felhasználásáról is gondoskodunk. Ezt a célt kívánná szolgálni az, hogy a stabil tantervek életbelépésével egyidejűleg a* gyakorlati foglalkozásokon a hallgató felkészültségét ellenőriznénk. A gyakorlati foglalkozások elvileg három csoportba sorolhatók: a. / szemináriumi foglalkozások Matematika, Mechanikánál, b. / rajztermi foglalkozások Ábrázoló geometria; Gépelemek, Géprajz, szerkesztési tárgyak, stb., c. / laboratóriumi gyakorlatok, Ezika, Kémia, Szerkezeti anyagok, stb. Ideszámítva természetesen a gépműhely gyakorlatokat is. A hápom gyakorlati oktatási formára az alábbiakat javasolom: Az a./ csoportnál megtartjuk a zárthelyik írását, melyeknek időpontját az érdekelt tanszékek saját belátásuk szerint szabják meg azzal azonban,.hogy félév közben legalább három zárthelyi tartandó. Ad b./ A rajztermi-foglalkozásoknál a kiadandó rajzok mennyiségét úgy kell megszabni /a felsőbb évfolyamok.kAvátolével/^ -hofy-a^okat- a hallgató a rajzteremben el is tudja végezni. A rajztermi munkát erős tanársegédi ellenőrzés alatt kell folytatni és a tanársegédnek tanácsadói és irányítói munkája közben kell a hallgató felkészültségéről meggyőződni. A kötelező rajztermi óráról való távolmaradás távollétnek számit és ugyanúgy bírálandó cl, mint íz óráról történő hiányzás. Ezeknek megfelelően természetesen a két kis létszámú évfolyam _/I.^-Il^ _év/ jövőre állandó rajztermi helyet kap. Ad c./ A laboratóriumi foglalkozásoknál a szoviet mintára megvalósítandó az, hogy a hallgató lehetőleg egyénileg végezzen cl mérést. A mérés megkezdése előtt beszámol a mérés időpontjáig előadott tananyag ismeretéről^ valamint a mérőeszközök teljes ismeretéről. Ezt a beszámolót a tanszék minősíti. Ezután végzi el a laboratóriumi mérését, amelyre ugyancsak osztályzott jegyzőkönyvet kap. A zárthelyik,a rajztermi órák és a laboratóriumi mérések a vizsgára bocsáthatóság előfeltételét képzik. Ki nem elégítő eredmény esetén a hallgató vizsgára nem bocsátható és hiányzó gyakorlatainak pótlása után utóvizsgát tesz. 2./ Ez az oktatási rendszer a jelenleginél nagyobb laboratóriumi kapacitást tételez fel, ennek következtében növelnünk kell a laboratóriumi és rajztermi órák számát. Ez a növelés,tekintettel arra, hogy a laboratóriumaink befogadóképessége kisebb mint egy-cgy évfolyam létszáma, csak u^y oldható meg, ha a laboratóriumi oktatást az azonos évfolyamon működő tanszékek egyszerre és párhuzamosan oldják meg. Ennek ./.
