Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1953-1954

1954. április 19. (112-125.)

napot és, ha ezt kikerekitve 5oo.— ?t-nak vesszük, akkor is 1 millió Ft. értékű megbízás kb. 2.ooo mérnöknapot jelent* Az ezévre esetleg várható lo millió Ft. körüli Összeg pedig ke­reken 2o.ooo mérnöknapot igényel, - ez olyan ijesztő szám, amiről hiába mondanék, hogy a kötelező heti órákon felül ké­nes erre a Műszaki Egyetem. Lzen az alapon számolva, kellene megállapítani a Műszaki Egyebem kapacitásának felső határát, aminél tekintetbe volna veendő, hogy a legújabb kimutatásban több tanszék külső megbízásban egyáltalában neon vesz részt, behat az igénybevehető munkaerők létszáma kisebb, valójában ennél kisebb. Igaz ugyan, hogy itt tulajdonképpen nem a bruttó összeggel kell kalkulálnunk, hiszen ezt a költségek, -a KK-ra befizetett összeg és sokszor a 6% adó is csökkenti, de, ha mi már eleve a hivatalos mérnöknap árának háromszorosát meghaladó összeg­ből indulunk xi, ez az ellenérv is elesik. Ezen segítene a kooperációs törekvés, amelyik megszüntetné a munkában részt nem vevő tanszékek jelenlegi helyzetét, bár csak egyenlete­sebb munkaelosztást jelentene és kifelé a helyzetet nem eny­hítené. Segíteni csak egy tényezővel lehet: ha a nagyobb számú és ennek következtében súlyosabb hivatalok /Országos Tervhi­vatal, szakminisztériumok/ azon álláspontja, hogy a Műegyetem­nek bizonyos mértékig kötelessége, népgazdaságunknak pedig szüksége, hogy a Műegyetem ezt a munkát egyre nagyobb terje­delemben elvégezze, lépjenek fel ezek a tényezők kellő suly- lyal azokon a helyeken /pl. OLE/, ahol a létszámmogállapitás- sal kapcsolatban ellenintézkedések veszélye fenyeget. Vagyis ismertessék el, hogy a Műszaki Egyetem hivatalos ténykedése az oktatáson és kutatáson túlmenően az ilyen munkák elvégzése is és a létszám megállapításakor erre is legyenek tekintettel. 2. / A Műszaki Egyetem túlzott igénybevételét fokozni látszik az.a rendelet is, amelyik a hivatalokban szigorúan rögzítette és be ^'"'tartatja á kötelező munkaidői és ezen felüli foglalkoztatást /túlóra/ nőm engedélyez. Ezzel egyrészt az intézmények munka­képessége csőrként és csapóié í ja ac .Így kin raí j, de egyéb- ' kórt fontos, vagy sürgős munkálaton számát, amivel ezen ténye­zők máris érezhetően fokozottabb mértékben fordulnak a Műszaki Egyetem felé. 3. / Az első két pontban felsoroltak kérdésében a Műszaki Egyetem nem dönthet maga. Sokszor a tanszékek úgy érzik, hogy kényte­lenek akceptálni a kivülrő? jövő fontos és sürgős megbízáso­kat, holott esetleg a meglévő munkaerőkre támaszkodva ezeket megoldani nem is képesek. Sajnálatos helyzet, hogy ilyenkor nem a kooperációs lehetőségeket keresik elsősorban, más, ke- vésbbé megterhelt, vagy külső megbízás nélküli tanszékek munka erői felé - amit pedig a Tanács határozata alapján a rektori körözvény is előir, - de sokszor nem is tehetik, mivel a he­lyes megoldáshoz esetleg feltétlenül külső szakértőkkel kell együttműködni, akik.a megbízásban érintett kérdésekben hosz- szabb praxis, vagy gyakorlati kapcsolatuk révén kizárólag, vagy elsősorban jelentenek jó és megnyugtató megoldást. Éppen ezért a külső szakértők kérdését az eddiginél jobban kellene megvizsgálni és határozott állást kellene foglalni velük kap­csolatban. A kutatási Tanács javaslata szerint minimálisan- 2 ­- / -

Next

/
Oldalképek
Tartalom