Budapesti Műszaki Egyetem - rektori tanácsülések, 1953-1954
1954. április 19. (112-125.)
1 Dr. V ö r " s .Imre r ktor, B u d a p e s t . A Kutatási Tanács soronlévő I.n.é. beszámolójaként mellékelten megküldjük karonként a tanszékek munkavállalásainak keretét, a befolyt, ill. a felosztott összegeket és külön egy összesítő kimutatást, amely karonként Autatja ki Összesítve az előző tételeket. Ezenfelül külön kimutatjuk ad 1953. óv utolsó évnegyedét, továbbá az egész 1953. év ilyen forgalmát együttesen, valamint az összehasonlítás kedvéért ugyancsak az 1952. évi összesített karonkénti adatokat. Ezzel kapcsolatban a Kutatási Tanács véleményét, ill. javaslatait az alábbi pontokban terjesztjük elő: 1./ A jelen évi összesítő negyedévi kimutatásban szereplő összegek alapján azzal kell számolnunk, hogy az év végéig az ezirányu megbízások teljes összege legalább 8-9 millió lesz, esetleg ennél jelentékenyebben nagyobb is lehet. Ez a fejlődés lényegesebben nagyobb a multévinél, ahol a kimutatott teljes összeg az 5 millió Ft-ot közelite te meg. Igen erős a növekedés annak ellenére, hogy a kutatási Tanács eddigi működésével már bizonyos mértékű fékező hatást gyakorolt, aminek fő szempontjai a közelmúltban kiadott rektori körözvényben vannak lefektetve és amit minden tanszékhez, ill. intézményhez eljuttatták. Megfontolandó ezzel/ kapcsolatban, hogy mi a kívánatos, esetleg helyeselhető kilá-; tás a jövőre. / A Kutatási Tanács eddigi tapasztalatai szerint minden mérséklő befolyás a tanszékek részéről elég súlyos ellenzést váltott ki annál is inkább, merthiszen a Műszaki Egyetem illetékes szervei felé külha^óságok és szakminisztériumok igen gyakran bizonyos pressziót gyakorolnak, hogy máshelyütt, vagy általában rövid idő alatt meg nem oldható feladatok kidolgozásában segítsenek, sokszor súlyos népgazdasági érdekű kérdések előbbrevitelé- ben. Ha ez a szempont állandóan érvényesülhetne, a külső megbízások összege, illetőleg terjedelme az eddigiek alapján becsült és fentjelzett évi összeg felé emelkedhetne, esetleg igen nagy mértékben. Ezzel kapcsolatban veszélyt jelent, hogy egyes külső tényezők ellentétes álláspontot képviselnek. Ilyen elsősorban az Oktatásügyi Minisztérium, amelyik érthetően elsősorban az * oktatási érdekeket óhajtja szem előtt tartani, ezenkívül az Akadémia, amelyik a tudományos, ill. olyan népgazdasági kutatásokra ügyel fel, amiről tudomása van. És végül, de nem utolsósorban nz Országos Létszámbizottság, amelyik a munkaerőgazdál- kodás felülbírálásában - bár nem hivatalosan - de már eddig is hivatkozott ar^a, hogyha a Műszaki Egyetem ilyen nagyvolumenü külső munkák vállalására és végzésére képes, akkor a munkaerőlétszám megállapítása a fő kötelezettségek ellátására a szükséges létszámon túlmenően történt és ezt csökkenteni igyekszik. Ez a veszély legalábbis fennáll és éppen ezért szükséges megállapítani, mi lehet az az észszerű keret, ameddig a Műszaki Egyetem az ilyen munkavállalásokban elmehet. Ehhez a Kutatási Tanács véleménye szerint alap, hogy egy mérnöknap díjazásában - ami tervezőirodáknál általában 16o.— Ft. - a Műszaki Egyetem nagyobb összeget kell, hogy megállapítson. Márpedig, ha a Műegyetem háromszoros összeggel /480.— Ft/ kalkulál egy mérnök- / -
