Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1933-1934
1934.01.26. 15. ülés
10 osztályoktól visszatartja, illetőleg a második kiválogatással az oda nem valókat a főiskoláktól eltereli. Ha ezt a kitűzött célt szigorú s mindenütt egyforma mértékkel mérve és következetes eljárással elérik, a főiskolákra jövő ifjúság tudományos színvonala emelkedik és természetesen a hallgatók létszáma csökkenni fog. De a kiválogatás a középiskolai tanulók létszámának is a kevesbedé- sét s vele együtt a tandíjjövedelem apadását vonja maga után. Ahol azonban ez az apadás az intézet fennállását veszélyezteti, attól lehet tartani, hogy a kiválogatásban a mérték szigorúsága csökkenni fog. Ez a veszély kevésbbé állhat elő, ha a tervezett háromféle tagozat helyett az általunk javasolt két tagozat fogadtatik el azzal az említett kiegészítéssel, hogy sok helyen nem is lenne a felső osztályokban tagozódás. Ebben az esetben ugyanis új tanszékek szervezésére nem lesz szükség. Az intézetre ennélfogva kevesebb anyagi terhelés jut, tehát a kiválogatással járó tandíjbevételcsökkenést könnyebben elviselheti. Ilyesmódon kevésbbé kell tartani a kiválogatás mértékében a szigorúság csökkentésétől. A kiválogatás kérdésének tárgyalásakor még egy, nézetünk szerint igen fontos, kérdésre kívánjuk Nagymáltóságod figyelmét tisztelettel felhívni. A köztisztviselők gyermekeinek anyagi támogatása. Kétségtelen ugyanis, hogy a kiválogatás szempontjából a szomorú anyagi viszonyok között levő középosztályunk, elsősorban köztisztviselőink, fiaival szemben helyzeti előnyük lesz azoknak, akiknek anyagi helyzete gondnélküli tanulást, esetleg korrepetitor alkalmazását is, lehetővé teszi. Amikor a kiválogatás célja, hogy az egyetemekre csak az odavalók juthassanak, elsőrangú közérdek, hogy hallgatóink javarésze nemzeti szellemű középosztályunk, illetőleg köztisztviselőink érdemes fiaiból álljon. Ezeknek az anyagi támogatásra szoruló megfelelő műveltségű, otthon is jó nevelésben részesült, fiúknak középiskolai valamint főiskolai kiképzését ennélfogva anyagi kedvezmények nyújtásával elő kell mozdítani. Tiszteletteljes nézetünk szerint tehát az eddigi köztisztviselői anyagi kedvezmények az arra rászorulóknak, de természetesen csak ha érdemesek reájuk, a jövőben is megadandók volnának, sőt megokolt esetekben, különösen a többgyermekes tisztviselőknél, még az eddiginél fokozottabb mértékben is. A természettudományi ismereteknek a gimnáziumi oktatásban térfoglalásával kapcsolatban föl szokták panaszképen említeni, hogy ezáltal a gimnázium elvesztette régi belső organikus egységét. Ha ez így is volna, abból nem következnék, hogy a természettudományok haladását a gimnáziumi oktatás ne vegye figyelembe. A repülőgép, a rádió, az oktató film stb. korában ilyen vélemény valóban anchronizmus volna. A történelem helyes tanításának jelentősége. Nézetünk szerint a középiskolai oktatásban a belső organikus egységet a történélemnek helyes tanítása biztosítja. A történelem helyes tanítása a középiskolában rendkívül fontos. A történelmi tudást annál is inkább mélyíteni kell, mert az egyetemeken több fakultáson nincs is mód történelmi tanulmányokra. A történelmi tudás kimélyítését célozza a középiskola feladatának bölcs mérlegelésével a törvénytervezet 30. §-ában a történelem tanításához fűzött megjegyzés: „állapítani, társadalmi és gazdasági ismeretekkel.“
