Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1933-1934
1934.01.26. 15. ülés
8 való védekezés esetén, amelynek bekövetkezésétől nyilván minden embe- riesen gondolkodó ember irtózik. Amikor a kémiának a középiskolai oktatásban beható tanítását kívánják, rendesen fel szokták vetni a kérdést: honnét vegyenek erre időt. A természettudományi kiképzés jelentőségének kevesebbre^ becsiilése nyilatkozik meg már abban is, hogy hasonló kérdés nem szokott felmerülni a humanisztikus tárgyakkal kapcsolatban. Ebben a tekintetben is szükség van az egyensúlyra és akkor jut idő a kémia tanítására is. Javaslat a négy felső osztályban kétféle tagozódásra (gimnázium és reálgimnázium). Nézetünk szerint ezt az egyensúlyt megközelítenénk, még mindig a természettudományi oktatás hátrányára, ha a négy felső osztályban kétféle tagozódás lenne: gimnázium és reálgimnázium. A 4. íi második pontja ebben az esetben így volna módosítandó: „A közös tárgyakon kívül a gimnáziumi tagozat feladatát a humanisztikus, azaz latin- és görög nyelvi és irodalmi ismeretek, a reálgimnáziumi tagozat pedig a matematikai és természettudományi ismeretek tüzetesebb tanításával oldja meg.“ A 31. § első pontja azután olyképen módosulna, hogy a kémia a reál- gimnáziumok felső osztályaiban rendes tárgy lenne. A reáliskolai tagozat s vele kapcsolatban az ábrázoló geometriának külön tárgyként való tanítása tehát elesnék. Azokat az ábrázoló geometriai ismereteket, amelyek minden müveit embernél szükségesek: térképek olvasására, grafikonok, alaprajzok, kereszt- és hosszmetszetek megértésére stb. a tanulók a szabadkézi rajzban és a mértanban kaphatnák meg. Az alsó négy osztály egységes tananyaga mellett ilyesmódon abban a tekintetben is egységes lenne az oktatás, hogy a középiskola mindkét tagozatában a felső osztályokban is tanítanák a latint. A latin nyelv tanításának fontossága. Amikor ezt a javaslatot tesszük, tisztában vagyunk azzal, hogy a klasszikus ókornak s magának a latin nyelvnek az ismerete az általános műveltségnek fontos tényezője. Tudjuk, hogy a latin nyelvnek minden európai irodalomban, de különösen nálunk nevelő tiszte volt. Széchenyi korának kiváló mérnökei, akik kiképzésüket az Institutum Geometricumban nyerték, latin nyelvű előadásokat hallgattak. Bolyai Farkasnak nevezetes matematikai műve, a Tent ámen, Bolyai Jánosnak világhírű Appendix-e latin nyelven látott napvilágot. A latin nyelv a híd az antikról a jelenre. A tudományos terminológiában különösen nagy szerepe van a latin nyelvnek. A latin nyelvet tehát nézetünk szerint a magasabb általános műveltséget nyújtó középiskolában tanítani kell, de jobb módszerrel, mint eddig. A francia középiskola a felsőbb osztályokban két tagozattal hasonlóan van megszervezve. A latin nélküli tanulmányi iránynak, úgy amint az nálunk ma reáliskoláinkban van meg, jogosultságát a francia törvény megokolása nem ismeri el. Ezt a felfogást osztjuk mi is, feltéve, hogy a reálgimnázium nevének megfelelően olymódon szerveztetik meg, hogy a humanisztikus és természettudományi kiképzés tekintetében az egyensúly biztosíttatik. Emellett természetesnek tartjuk, hogy középiskoláink túlnyomó része a természettudományok beható művelésére is súlyt vető reálgimnázium lesz, tehát a felső osztályokban nem lesz szükség tagozódásra.
