Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1933-1934
1934.01.26. 15. ülés
7 irány közül az egyikben a klasszikus nyelvekre, a másikban pedig az élő nyelvekre és a természettudományokra vetik a tősúlyt. A latin nyelv oktatása a negyedik osztályban kezdődik, tehát hat éven át történik. A háromféle tagozat túlhaladott álláspont. Nézetünk szerint 1928-ban a magyar középiskolai törvény a háromféle tagozat megteremtésével túlhaladott álláspontot foglalt el. Ha tehát egy évtizedre rá 1934-ben új középiskolai törvény alkotása válik szükségessé. kívánatos, hogy hagyjon föl a felső osztályokban a háromféle tagozattal. A klasszikus és természettudományi műveltségnek annyira fontos egyensúlyba hozatala, véleményünk szerint, háromféle tagozat esetén ki van zárva. Hivatkozunk magára a törvényjavaslat-tervezetre, amelynek 4. §-a értelmében a háromféle tagozatból kettő, a gimnázium és reálgimnázium, a humanisztikus, egy tagozat pedig, a reáliskola, a matematikai és természettudományi kiképzést helyezi előtérbe. A törvényjavaslat-tervezet helyesen a reálgimnáziumot veszi általánosnak. Csakhogy akkor feleljen meg a reálgimnázium a nevének. Ne tegye első helyre a humanisztikus s csak a második helyre a természet- tudományi kiképzést. Tartsa mind a kettőt egyenlő fontosnak és ne zavarja meg az egyensúlyt a természettudományi kiképzés rovására. Ennek az egyensúlynak ily értelmű megzavarása azonnal kitűnik a tantárgyak felsorolásából. Hiszen a reálgimnázium felső osztályaiban a rendes tantárgyak közül a kémia, a modern kultúrának egyik alapvető tudománya hiányzik. És ebben a tekintetben sovány vigasz, a kémia jelentőségének lebecsülése is, hogy a reálgimnáziumi tanuló a 3-ik vagy a 4- ik osztályban némi kémiai ismereteket kap. Ugyanez a tanuló ugyancsak az alsó osztályok egyikében némi fizikai ismereteket is kap, de azért a fizikát a magasabb általános műveltség megszerzése érdekében a felső osztályokban is tanítják. Szükség van erre a kémiánál is. A kémia jelentősége a középiskolai oktatásban. 'Tisztelettel jegyezzük meg, hogy már négy évtizeddel ezelőtt a Csáky-féle javaslatban szükségesnek találták a kémiának rendes tárgyként való tanítását azzal a megokolással, hogy a tanulók olyan tantárgyakat is tanuljanak, „amelyeket közműveltségünk követelései még nem tesznek egyenesen kötelezőkké, de amelyeket közműveltségünkbe új elemekként akarunk bevinni.“ Az azóta elmúlt 40 esztendő alatt elsősorban az alkalmazott természettudományok, a tudományos technika óriási vívmányai vitték előre a civilizációt. Az emberi tevékenység legnagyobb része manapság a technikai tudományos munka körébe tartozik. Ebben a munkában a fizikai és kémiai törvényeket alkalmazzák. Nyilvánvaló eszerint, hogy a mai korban általános műveltséggel bíró embernek ezeket a törvényeket ismerni kell. Közműveltségünk követelései egyenesen kötelezővé teszik a középiskolában a kémiának alapos tanítását. Közműveltségünkben ma már a kémia nem új elem, ha az elfogultak szerint nem is klasszikus tudomány. A testnevelés, nézetünk szerint is helyesen, a középiskolában rendes tárgy. (30. §.) A testneveléssel nyilván kapcsolatos a testápolás. Egészséges testápolás, a közegészségügy jelentőségének mérlegelése, alapos kémiai ismeretek nélkül nem lehetséges. A mindennapi életben lépten-nyomon szükség van arra, hogy a művelt embernek kellő kémiai felkészültsége legyen. Ennek a felkészültségnek fokozottabb a jelentősége mérges gázok ellen
