Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1933-1934
1934.01.26. 15. ülés
6 Részünkről helyesnek tartjuk a négy alsó osztályban az egységes oktatást. Az eddigi állapothoz képest kétségtelenül előny, hogy a tanulmányi irány választását a középiskolai tanuló 15 éves koráig kitolja. Ennek az alsó osztálybeli egységes oktatásnak azonban, ha a latin tanításnak a felső osztálykoban megokoltan folytatása lesz, természetes következménye a reáliskolai tagozatnak elejtése. Felfogásunk szerint műveltségünk egységessége érdekében is el kell a reáliskolai tagozatot ejteni. A latin nyelv kérdésének tárgyalásakor meg kell jegyeznünk, hogy a humanisztikus irányú kiképzés jelentőségét a magasabb általános műveltség, tehát a technikai tudományokra való előkészítés, szempontjából is elismerjük. A humánus szóval jelölt magasabb műveltséget a klasszikus ókorban az irodalom és történelem alapos tanulmányozásával lehetett megszerezni. Kultúránk fejlődésének ismeretében azonban a mai kor középiskolájától, hogy feladatának megfelelhessen, tehát a tanulót a mai kor magasabb általános műveltségéhez juttassa, meg kell követelni a kor színvonalán álló matematikai és természettudományi kiképzést is. Amikor tehát a humanisztikus kiképzés jelentőségét kiemeljük, vele egyenlő fontosnak tartjuk a matematikai és természettudományi kiképzést is. Egyensúlyba kell hozni a klasszikus és a természettudományi műveltséget. „Egyensúlyba kell hozni egyrészről a klasszikus és modern irodalmi, másrészről a természettudományi műveltséget“, mondotta 1923-ban a francia közoktatásügyi miniszter a középiskolára vonatkozó törvényjavaslat megokolásában. Kétségtelenül nehéz feladat a mai kornak megfelelő általános műveltséget nyújtó középiskolának, amelyben a humaniórák mellett a matematikának és a természettudományoknak is meg kell adni az őket megillető helyet, a tanulók túlterhelése nélkül megfelelő tantervét elkészíteni. Ennek a tantervnek elkészítésekor azonban követendőnek tartjuk a most említett francia megállapítást. A francia középiskola és a német reformiskola ismertetése. Ha már elfogadtuk és helyesnek tartjuk a négy alsó osztályban az egységes oktatást, akkor a felső osztályokban tagozódás szempontjából vegyük mintául a francia középiskolát. Ez a középiskola az alsó négy osztályban egységes, az ötödikben kétfelé tagozódik. A latin nyelv tanítását mind a két tagozatban folytatják és tető alá hozzák. A középiskolának háromfelé tagozódása, a gimnázium és reál közé a reálgimnázium beékelődése, Németországban hat évtizeddel ezelőtt történt, Franciaország későbben, 1902-ben. tért rá a többtagozatos rendszerre igen mesterkélt furkációkkal. Az ezzel a rendszerrel szerzett kedvezőtlen tapasztalatok azután arra vezettek, hogy 1923-ban, egységes oktatásra törekedve, megszervezték az előbb említett francia középiskolát az alsó négy osztályban egységes oktatással, a felső négy osztályban kétfelé tagozódással. Németországban az állami középiskolák háromféle tagozatával szemben, több mint három évtizeddel ezelőtt a német társadalom legjavának, a városok polgárságának társadalmi mozgalmából, szintén egységes oktatásra törekedve, kialakult a német reformiskola. Ennek az iskolának szervezete hasonló a francia középiskoláéhoz. A kilenc évfolyamos német reformiskolában az oktatás a hat alsó osztályban egységes, a felső három osztályban kétfelé tagozódik. A két
