Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1928-1929
1929.04.25. 24. ülés
Fejezetek az elektrógépek melegedéséről. (Technika, 1927). Az alföldi gázos kutak energiagazdasági jelentőségéről. (Technika, 1928.). Gázos kutak dynamikájáról. (Technika, 1928.). Emelőgépek üzemtana és szerkezettana 1928. Német József kiadása. 495 lap. Még mellékeli egy kötet jegyzetét Reinhold Rüdenberg „Elektrische Schaltvorgänge“ című munkájáról, annak igazolására, hogy e munkát alaposan áttanulmányozta. Néhány év óta a „Technika“ című szaklap főszerkesztője. Mint magánmérnök több község : Jánosháza, Izsák, Sümeg, Csabrendek, Ácsa, Alsónémedi, Vecsés, Hajdúszoboszló viilamosáramfejlesztő telepeinek tervezését, illetve megépítését intézte. Megbízást kapott az Üzd-Nádasd közötti 35.000 V-os 7000 lóerős munkaátviteli berendezés megtervezésére. Meghívott szakértői minőségben tervezi a hajdúszobciszlói gázos gyógyvíz gyakorlati értékesítését és ezzel kapcsolatban a szoboszlói járásnak 50 km.-es nagyfeszültségű távolsági vezetékhálózat útján energiaellátását. A tatatóvárosi áramfejlesztő berendezésnek átépítésére vonatkozólag részletes szakértői véleményt szerkesztelt. Verebély László, született 1883-ban, Budapesten, r. kath. Miután a főgimnáziumot Budapesten jeles eredménnyel elvégezte, az 1901—1902. évben katonai szolgálatot teljesített. A Kir. József Műegyetemet 1906-ban végezte el és kitűnő minősítésű gépészmérnöki oklevelet nyert. Ezután az amerikai pittsburgi Westinghouse Electric Co. gyárában két évig vett részt a graduate student apprentice tanfolyamában, ahol alkalma volt a különböző szerelőműhelyekben is dolgozni, a próbateremben és a kísérleti állomáson a turbógenerátorok, az egyfázisú nagyvasúti motorok próbáit végezte. E tevékenysége alapján részére okmány állíttatott ki, hogy a villamosmérnöki szakma gyakorlására jogosítva van. Ezután a gyár nagy erőgépeit számító és tervező osztályába jutott, ahol a váltakozó áramú gépek számítási módszerét átdolgozta. E sikeres munkáinak, melynek kéziratát szerző mellékeli, elismeréséül a próbafeldolgozó osztály újjászervezésével és vezetésével bízatott meg. Az 1910—11. tanévet a karlsruhei műegyetemen töltötte el, ahol Arnold hírneves tanár vezetése alatt dolgozott. 1911—13-ig a budapesti Ganz-gvárban mint a próbaterem főnökhelyettese működött. 1913-ban az olaszországi Vado Ligure-be költözött, ahol dr. Kandó Kálmán vezetése alatt, az olasz Westinghouse szolgálatában, az ő számításai és tervei szerint készültek a bresciai, lardarellói és milánói többezer kilowattos transzformátorok, továbbá az olasz államvasutak mozgó alállomásainak belső berendezései. Mint Kandó Kálmán munkatársa résztvett e villamosmozdonyok mechanikai és elektrotechnikai számításaiban. 1914. augusztus 1-én hadiszolgálatra vonult be és minttűzérszázados több hadikitűntetésben részesült. 1917-ben a harctérről Bécsbe vezényelték, hol a hadvezetőség által az A. E. G. Union Elektriziläls Gesellschaftnál megrendelt benzin-villamosmozdonyok tervezését vezette, majd az eisenerzi fogaskerekű villamosmozdonyokat tervezte. A bécsi Elektrotechnischer Verein és az österreichischer Wasserwirtschafts Verband felhívására az osztrák vasutak villamosítása érdekében tartott négy propagandaelőadás egyikét 1918-ban Verebély László tartotta meg. 1918. december havában a hazai vasutak villamosítása érdekében a Magyar Állam Vasutak tanulmányi és tervezési irodájának szervezésére ő kapott megbízást. Ez idő óta mint a Máv. villamosítási irodájának vezetője működik. Ő vezette a dunakeszi-alagi villamosüzem próbáit, majd a Máv. budapest-hegyeshalmi vonala villamosításának előmunkálatait. 1921-ben mint a bolgár kormány meghívott szakértője, a szófia-perniki vonal villamosításának tervezetét és költségvetését készítette el. Számos vidéki város villamosművének újjáépítésében mint szakértő közreműködött. Az utolsó három évben behatóan foglalkozott hazánk villamosenergiával való ellátásának kérdésével és kidolgozta a várpalota-tatavidéki 60.000 kilowattos helyközi erőközpont műszaki és gazdaságossági tervét. 1924. nyarán a kormány megbízásából dr. Kandóval együtt részt vett a londoni első világenergia konferencián, ahol két előadást tartott angol nyelven. Verebély László tagja az országos középítési tanácsnak, a Magyar Szabványosítási Bizottságnak, a Világenergia Konferencia állandó nemzetközi Intéző Bizottságának. A M. Kir. Államvasutak főhálózatának villamosításáról a „Magyar Mérnök-és Építész-Egyletben“ tartott előadásával megnyerte az 1920. évi Hollán-díjat. A Magyar Elektrotechnikai Egyesületben „a fővasutak villamosításának fejlődése külföldön“ előadássorozatával 1922-ben megnyerte a jubileumi díjat. Verebély László szakszerű és szakirodalmi működésével a következőkben számol be : A bécsi Elektrotechnischer Verein-ben a Magyar Mérnök és Építész-Egyletben, a Magyar Elektrotechnikai Egyesületben, továbbá a londoni első világenergia konferencián angol nyelven, összesen 17 előadást tartott.
