Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1928-1929

1929.04.25. 24. ülés

4

Könyvalakban és gyűjteményes munkákban megjelentek :

Az olasz államvasutak villamosítása. Energiagazdaságunk villamosítása, különös tekintettel a szénkérdésre. (A szénipari Szövetség könyvtára.)

Fővasutak villamosításának fejlődése külföldön. 2 kötet.

General survey of Hungary’s power resurces and their future development, with special reference to electrification. (Transaction of first world power conference.)

Die Verwendung 50 periodigen Wechselstrom zur Elektrisierung von Haupt-und Nebenbahnen. (Bericht des III. internationalen Strassenbahn- und Kleinbahn-Kongresses 1925.)

Hazai szaklapokban megjelent terjedelmesebb cikkei:

Az Olasz Államvasutak villamosítása. (Közlekedésügyi Szemle, 1919.)

A M. Kir. Államvasutak főhálózatának villamosítása. (Magyar Mérnök- és Építész-Egylet Közlönye, 1924.)

Csonkamagyarország energiaforrásai és energiagazdálkodásunk feladatai. (Természettud. Közlöny, 1924.)

Nagy gőzerőművek tervszerű berendezésének alapvonalai. (M. M. É. E., 1925.)

A svájci szövetségi vasutak villamosítása. (M. M. É. E., 1925.)

Jegyzetek a német birodalmi vasút villamos mozdony bizottságának müncheni üléséről. (Elektrotechnika, 1925.)

Tíz rövidebb közlemény, melyek részben hazai, részben külföldi vasutak villamosításának kérdésével foglalkoznak. Tizenhárom, külföldi szaklapokban megjelent cikke, melyek az olasz villamosvasutakról, a Magyar Államvasutak elektromos próbaüzeméről, az annál alkalmazott dr. Kandó-féle szinchron fázisalakító rendszerről, továbbá hazai energiagazdálkodás alapelveiről szólnak; a már felsorolt megfelelő magyar közlemények variánsainak tekinthetők.

Kéziratban lévő tanulmányok : A Pernik sophiai villamosítás. A Magyar Kir. Államvasutak próbaüzemei. Űj módszer villamosüzemi vasutak energiafogyasztásának megállapítására, fiber die Dimenzio- nirung von Phasenspaltern.

Továbbá : A villamos próbaüzem vonalfelszerelésére vonatkozó kezelési utasítások és biztonsági szabályok. (Szolgálati utasítás.)

A villamos próbaüzemben használt villamos próbamozdony műszaki leírása és kezelési utasítása. (Szolgálati utasítás.)

Villamosmozdonyok számítása (1913).

Uj módszer váltakozó áramú generátor számítására. (1908. Westinghouse gyárban.)

Verebély László még mellékelte fényképét néhány saját nagyobb szerkezetének : egy 1200 Kwattos mag-transformátor, egy 2250 Kwattos köpeny-transformátor, Kapp-vibrator, háromfázisú mozdony, benzin-villamos mozdony, villamos fogaskerekű mozdony, az alagi próbaüzem felsővezetéki berendezése.

A pályázóknak a gyakorlat, továbbá a szakirodalom terén kifejtett tevékenységének ismertetése után a tanszék betöllésére vonatkozó javaslatunkat a következőkben terjesszük elő :

Dr. Pattantyús Ábrahám Géza minősítéséből kitűnik, hogy mint magánmérnök a gyakorlati elektrotechnikát sikerrel műveli.

Az erős áramok technikájában való alapos készültségről tanúskodik „Emelőgépek üzemtana és szerkezettana“ című igen érdemes munkájának a 108. oldaltól a 204. oldalig terjedő az a része, mely az elektromotornak az emelőgépek üzemében való alkalmazásáról szól.

Még figyelemre méltók az elektromos henger járatokról, a villamosdarúkról, az elektrogépek melegedéséről szóló értekezései.

Az elektrotechnikával kapcsolatos elméletekkel való foglalkozását bizonyítják mellékelt jegyzetei, melyeket dr. Reinhold Rudenberg-nek az „Elektrische Schaltvorgänge“ című jeles munkájáról készített.

De működésének súlypontja az emelőgépeken és gépelemeken van, mely tárgyakat műegyetemünkön évek óta elismerésre méltó buzgalommal és kiváló sikerrel adja elő. Elméleti és gyakorlati működése tehát távolabb áll attól a tárgykörtől, amelyet az új tanszéknek el kell látni.

Hasonló a helyzet dr. Liska József műegyetemi magántanárnál. Kétségtelen ugyan, hogy dr. Liska József irodalmi munkássága elméleti szempontból jóval tágasabb körben mozog és mélyebben járó, mint akár Pattantyús, akár Verebély irodalmi munkássága. Kétségtelen az is, hogy találni dr. Liska irodalmi dolgozatai között néhány e tanszék programmjába vágó igen értékes kutatásról tanúskodó dolgozatot is, mégis a legtöbb és a legértékesebb elméleti kutatása és erre vonatkozó irodalmi munkája inkább az elektromos gépek szerkezettanába vág, amely működésikor kevésbbé függ össze azzal a tárgykörrel, amelyet a tanszéknek el kell látnia. Gyakorlati működésének egyik része azon a téren mozog, amelyet e tanszék programmjába felölel, de gyakolrati működésének súlyosabb és nagyobb része a gyári szerkesztésekre esik, transformátorok, nagvfeszült'ségi készülékek stb. tervezete és létesítése terén mutatott fel nagyobb és közismertebb eredményeket.

Verebély László sokoldalú gyakorlati működése és ezt a gyakorlati működést ismertető irodalmi munkássága, éppen arra a térre esik, amely területet az új tanszék programmjának gyakorlati része