Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1928-1929
1928.11.22. 11. ülés
A gépészmérnöki osztály által az I. elektrotechnikai tanszék pályázatának elbírálására kiküldött bizottság előadójának jelentése. Tekintetes Gépészmérnöki Osztály! A m. kir. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter 1926. évi 44.843 számú rendelete alapján kiírt pályázatra időrendben a következő pályázatok érkeztek: 1. Verebély László középítési tanácsos, a MÁV vonalvill. iroda vezetője, 2. Liska József dr. műegyetemi magántanár, 3. Pattantyús Á. Géza dr. műegyetemi c. ny. rk. tanár pályázata. Mielőtt a pályázókkal egyenként foglalkoznánk, megállapíthatjuk, hogy azok mindegyike megüti azt a mértéket, amit elméleti tudás, széleskörű gyakorlati ismeretek és közgazdasági, illetőleg szervezőtevékerty- ség irányában műegyetemi tanártól megkövetelünk. A pályázat — mint azt a Rector Magnificus 1926. évi jún. 11-én kelt 1123 számú felterjesztésében olvashatjuk — feltételezi, hogy a végleges programm annak idején az egyéb szükséges programmváltozta- tásokkal egyidejűleg állapíttatik meg. Bár a tantervi bizottság még nem fejezte be működését, az elektrotechnikai tanítás kibővítésének módozatai máris világosan láthatók. Az új tanár működési köre, amint természetes is, kell, hogy felölelje mindama területeket, amelyek a jelenleg működő két elektrotechnikai tanszék keretein kívül maradnak. Elfoglaltsága a tanrendi bizottság tervezése szerint a következő volna: Elektromos telepek I. és II. című előadásaiban az I. félévben heti 4 óra előadás 2 óra gyakorlattal és a II. félévben heti 4 óra előadás 8 óra gyakorlattal a kiírásban foglalt anyagot fogja előadni. Ezen kívül még az I. félévben heti 2 órában az elektromos telepekről enciklopédikus előadást tartana a minden alcsoportra kötelező előadások sorában és végül elektrotechnika címen az építészhallgatók számára heti 2 órát adna elő. Ezeket a területeket, amint az idézett felirat is körülírja, két csoportba osztályozhatjuk: az inkább elméleti és a nagyobbára közgazdasági, ill. energiagazdasági vonatkozású ismeretek csoportjaiba. E két területcsoport azonban oly messze áll egymástól, hogy csak szerencsés véletlennek szabad tulajdonítanunk, ha az új tanár mindkettőt egyforma tökéletességgel tudja majd kielégíteni, mert más más irányítást, sőt más előéletet kíván meg az egyik és a másik tárgykör a tökéletes kifejlődéshez. Ennek a két iránynak helyes mérlegelése döntő fontosságú a pályázat elbírálásánál, mert — habár éppen a jelen esetben — a pályázók mindegyike úgy az elméleti, mint az energiagazdasági irányban kimutatta megfelelő képességét, mégis a három közül azt kell kiválasztanunk, aki abban az irányban mutat fel előnyöket versenytársaival szemben, amely irány ma és a közel jövőben Műegyetemünk és Hazánk elektrotechnikai fejlődésének szempontjából előbbrevaló. Ha ezen az alapon mérlegeljük a két irányt, azt látjuk, hogy a gépészmérnöki osztály hallgatói már a régi tantervben az Elektrotechnika tudományos elvei című előadásban megkapják azt az alapot, amelyen bármilyen tudományos elméleti fejtegetés továbbfejleszthető; viszont ma Csonkamagyarország energiaellátásának kérdése oly sok nagyfontosságú feladat megoldásával kapcsolatos, hogy ifjúságunk nevelésénél ennek az irányzatnak kell elsősorban érvényt szereznünk. Nem jelenti ez az elméleti ismeretek tanításának elhanyagolását, mert, mint már említettem, a pályázók mindegyike alkalmas arra, hogy egyetemi színvonalon előadja az elméleti elektrotechnikának említett ama fejezeteit, amelyekre a régi tanterv nem terjed ki elegendő részletességgel. Ennek igazolására a pályázók mindegyike irodalmi működésének oly irányú termékeit, ill. tanulmányait is bemutatja, amelyekkel az elektrotechnikai elméletekben való teljes jártasságát igazolja. Meg kell azonban jegyezni, hogy a bemutatott tanulmányok mégis túlnyomóan az elektrogépek ama jelenségeivel foglalkoznak, amelyeket a gyakorlati elektrotechnika tanára máris előad. Kivételt képpz a dr. Pattantyústól 16.) szám alatt benyújtott jegyzet, amely Rüdenberg: Schaltvorgänge című könyvével, tehát az elektromos energia elosztásánál tapasztalható jelenségekkel foglalkozik.
