Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1928-1929

1928.11.22. 11. ülés

Ezek előrebocsátása után legyen szabad a három pályázó személyére vonatkozó legfontosabb adatokat röviden előadnom:

1. verebélyi Verebély László oki. gépészmérnök, az orsz. középítési tanács tagja. Született 1883-ban, műegyetemünkön 1906-ban kitűnő minősítésű oklevelet szerzett, utána az amerikai Westinghouse El. a. Manufactoring Co.-nál közel 2 és fél évig dolgozott. Két félévet Karlsruheban Arnold tanárnál, ezután másfél évet a Ganz-féle Villamossági R. T.-nál és ugyanannyit Kandó Kálmán alatt a vadoi (olasz) Westinghouse mozdonygyárban töltött. A világháborúban, annak kitörésétől 1917 novemberig mint tüzérségi tiszt vett részt, ezután Bécsben az A. E. G. Union vasútosztályában működött. 1918 végétől pedig a MÁV villamosítási irodáját vezeti.

Terjedelmes irodalmi tevékenysége (58 darab melléklet) természetszerűleg túlnyomóan gyakorlati működésének tárgykörében marad és így a Kandó Kálmántól alkotott olasz háromfázisú és újabban a fázisváltós egyfázisú vasút vontatási rendszert tárgyalja magyar, német és angol nyelven. Kapcsolatban ezzel a szűkebb körrel, nagyobb összefoglaló műveiben (IV. 1 és IV. 3 a, b mellékletek) az egész világ villamosvasutainak fejlődését ismerteti. Ezek között különösen értékes az a tanulmány, amelyben az országos energiagazdálkodás irányelveit tűzi ki és vonatkozásba hozza az új villamosítási rendszer sajátosságait az országos energiaellátás és energiaelosztás problémáival; továbbá az a bírálat, amit az egyfázisú (kom- mutátoros motoros) vasúti rendszerről mond és azt fenntartási költségek szempontjából az olasz háromfázisú rendszerrel hasonlítja össze. Kéziratai ezeken kívül a Peruik Sophiai vasúttal, egy új módszerrel: vasutak energiafogyasztásának megállapítására, az elektromos energiatörvényjavaslattal, többfázisú generátorok méretezésével stb. foglalkoznak.

2. Liska József dr. műegyetemi magántanár. Szül. 1883-ban. Műegyetemünkön 1904-ben gépész- mérnöki oklevelet és Karlsruheban 1905-ben elektrotechnikai-mérnöki oklevelet kapott. Önkéntesi szolgálata után két évig Arnold Intézetében mint tanársegéd működött és ugyanott doktori címet szerzett. 1908- 1914-ig a Ganz-féle Villamossági R. T.-nál, a háború után 2 és fél évig a Magyar Városi Bank műszaki osztályában és 1921 óta a Farkasvölgyi-féle Vili. és Műszaki R. T.-nál működik. 1914-ben műegyetemünkön magántanári képesítést kapott: Elektromos gépek gyártási hibái és üzemi sérülései tárgykörre.

Irodalmi működése (26 drb. melléklet) a következő tárgyköröket érinti: Villámhárítókkal kapcsolatos kapacitások, emelőmágnesek, kefesúrlódás, kefeszikrázás és e. á. gépek konmiutáció viszonyai. Villamos gépek méretezése és párhuzamos üzente. Transzformátorok melegleadása. Túlfeszültségek vezetékeken. Ismertetések. Részben a karlsruhei intézet, részben ganzgyári, illetőleg újabb gyakorlati működése folyamán felmerült kérdések tudományos alapon való tárgyalása ill. megoldása. Tökéletes szaktudás, szabatos előadás és helyes módszerekkel való kutatás jellemzi munkáit.

3. Pattantyús Á. Géza dr. műegyetemi c. ny. rk. tanár. Szül. 1885-ben. Műegyetemünkön 1907-ben kitűnő oklevelet szerzett. Ösztöndíjjal 7 hónapot Németországban, Angliában és Amerikában töltött. 1912- ben doktori címet, 1921-ben magántanári képesítést és 1926-ban nyilvános rendkívüli tanári címet kapott műegyetemünkön. Tanársegédi, adjunktusi és meghívott előadói minőségben már több mint 18 évet tölt a műegyetem szolgálatában. 1909 óta magánmérnöki működést fejt ki; számos szakvélemény, gyárvillamo- sitás, távolsági vezeték, újabban a hajduszoboszlói gázkút értékesítése volt működésének tárgya.

Irodalmi működése (20 drb. melléklet) a következő csoportokra osztható: 1. Emelőgépek üzemtana és szerkezettana. Terjedelmes szakkönyv, nemcsak ily tárgyú előadásainak összefoglalása, hanem következetes kritikára tanítja az olvasót és irányítja a szerkezetek tökéletesítésére. E könyv azt is igazolja, hogy a mai emelőgépekhez sikerrel csakis vérbeli elektrotechnikus szólhat hozzá, mert csak az szerkeszthet jó emelőgépeket, aki a villamosmotor minden sajátosságát közelről ismeri. De kiválósága e könyvnek az is, hogy a magasabb mechanikai szempontok figyelembe vételével a változó sebességű mozgások igényelte gyorsító erőket a szerkezet minden részében megállapítja és azok hatását mérlegeli. 2. Különféle tanulmányok és jelentések. Ezek közül kiválik a melegátszármaztatással foglalkozó tanulmány: Fejezetek az elek- trogépek melegedéséről. 3. Rüdenberg: Schaltvorgänge című könyvének áttanulmányozása közben készített jegyzet. 4. Tanulmányok és javaslatok a gázos kutakkal kapcsolatban. — Komoly tudományos fejtegetések, amelyek méltóképen sorakoznak az Emelőgépek könyv mellé.

A pályázók személyi adatainak ilyen rövid ismertetése után bátor vagyok javaslatomat, mint a jelölő bizottság előadója a következőkben előadni.

A műegyetemi tanítás szempontjából minden kétséget kizárólag legtöbb érdeme van dr. Pattantyúsnak. Úgy irodalmi működésének tudományos értéke, mint sokoldalú tanulmányai, főképpen azonban — amint azt eddigi működésével bebizonyította — az a kiváló nevelő hatása, amellyel az ifjúságnak a komoly tudományos munka iránti lelkesedését fokozni tudja: azt tenné a jelölő bizottság kötelességévé, hogy a tanszék betöltésénél első helyen őt hozza javaslatba. Azonban tekintetbe véve azt, hogy a gépészmérnöki osztályon a közel jövőben egy másik tanszék is betöltendő lesz, amelynek tárgyköre még egy fokkal közelebb áll Pattantyús dr. ama működéséhez, amelyben legtöbb érdemet szerzett és, hogy ilyen módon a műegyetem rövid időn belül két érdemes új tanárt nyerhetne (mert, ha az elektrotechnikai tanszékre Pattantyús dr.-t jelöljük, Verebély hosszú ideig nem lehet tanár), mély tisztelettel a tanszék betöltésére első helyen Verebély Lászlót hozom javaslatba.

Tekintettel azonban Pattantyús dr. érdemeire, amelyeket a tanács is már a ny. rk. címmel jutalmazott, nem tartanám méltányosnak őt második vagy harmadik helyre jelölni; ezért javasolnám, hogy a jelölést Pattantyús dr. érdemeinek kiemelésével, de nélküle terjesszük fel.