Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1917-1918

1918.04.16. 20. ülés

2

Résztvett számos tervpályázaton mint pályázó, vagy biráló. Pályatervei közül több első és második, vagy más díjat nyert, vagy pedig megvételben, illetve dicséretben részesült. Elnyerte 1904. évben a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet ezüstérmét.

Pályázatai, melyeket részben társas viszonyban készített, kiterjedtek város- szabályozásokra is, amely tervekkel szintén sikereket ért el. Mint a pályabiróságok tagja, számos bírálatnál mint előadó működött és a jegyzőkönyvet szerkesztette. A műszaki közélet terén is tevékenyen résztvesz; a Magyar Mérnök- és Építész- Egyletben, mint az építészeti szakosztálynak 4 évig jegyzője és több bizottságnak kiküldött tagja és előadója, a „Műemlékek Országos Bizottságáéban, a „Közmunkákat Előkészítő Bizottságéban, és a „Keleti Központéban, melynek művészeti szakosztálya előadójául választotta. A „Modern és Nemzeti Építőművészet“ című felolvasását az Egyesület 1908-ban a Czigler-éremmel tüntette ki. Ez az előadása tükrözi vissza Lechner Jenő dr. álláspontját a magyar építőművészettel szemben, melynek irányában építő tevékenységével haladni kíván és ezt az álláspontját dokumentálják főbb építészi alkotásai is, melyekben a felsőmagyarországi renaissance formákat szerencsés kézzel kapcsolja össze a modern feladat követelményeivel.

E nembeli alkotásai igen érdemes és figyelemreméltó emlékei a magyar stylus- törekvéseknek és határozottan eredménynek mondhatók.

Képzettségét számos tanulmányi utazással gazdagította', meglátogatva Ausztriát, Németországot, Belgiumot, Hollandiát és Angliát.

Irodcuni működése a következő:

1. Építészeti Alaktan (litografált füzet, 1900).

2. Építési Enciklopédia (1903 és II. kiadás, 1913).

3. „Építők Zsebkönyve“ (1904).

4. A Műveltség könyvtárának a „Technika vívmányai“ című kötetében a vízvezeték és csatornázásról szóló fejezet.

5. „Tanulmányok a lengyelországi és felsőmagyarországi renaissance építésről“ (1913). E művét a Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1913. évi Hollán-pálya- díjjal tüntette ki.

6. „A krakói Wawel és reneszánsz műemlékei“ (1914).

7. „Feldúlt tűzhelyeinkért“ (1915).

8. „A pártázatos reneszánsz építés Magyarország határai körül“ (1915).

9. Renaissance építési emlékek Szamosújvárott (1916).

10. A Kassa-oderbergi vasút útmutatójában a felsőmagyarországi műemlékek történelmi kalauza.

Nagyobb építkezései, melyek tervei szerint épültek fel:

1. Több villa és családi lakóház Budapesten és a Balaton mellett.

2. Két nagyobb fővárosi bérház.

3. számos síremlék, (melyekből kiállítást is rendezett).

4. Székesfővárosi Elemér-utcai elemi fiúiskola Budapesten.

5. Tanítóképezde Sárospatakon.

6. Községi polgári leányiskola Aranyos-Maróton.

7. Állami főgimnáziumi internátus Munkácson.

8. Öt állami elemi népiskola vidéken.

Tervezetben elkészült és felépítésre vár:

9. Két állami elemi iskolája Hatvanban és Székelyudvarhelyt.

10. A kassai felsőmagyarországi Rákóczi Múzeum és Könyvtár épületei.

11. A Szent Benedekrend Budapest-zuglói temploma» rendháza, gimnáziuma és internátusa.