Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1917-1918
1918.03.26. 18. ülés
Ad 559/1918. 3 Tekintetes Vegyészmérnöki és Egyetemes Osztály! Azzal a tiszteletteljes javaslattal járulok az osztály elé, küldjön ki egy bizottságot, amelynek feladata lesz tanulmányozni, miként lehetne legcélszerűbben vegyészmérnöki osztályunk tantervét úgy módosítani, illetőleg kibővíteni, hogy kohómérnökök kiképzésére is meglegyen a lehetőség műegyetemünkön. Indítványomat a következőkkel okadatolom. A modern kohóművek a termelés koncentrálásának nagy gazdasági előnyei révén mind nagyobb és nagyobb üzemekké fejlődtek, ezek berendezése és vezetése manapság jóval többoldalú képzettséget kiván a kohómérnöktől, mint a régebbi kis üzemeké. Ehhez nemcsak alapos chemiai, metallurgiai és technológiai képzettség kell, hogy nyers anyagait értékelni, termékeit megítélni, a munkafolyamatokat helyesen vezetni tudja, hanem ezenkívül még a gépészetben is alaposan tájékozottnak kell lennie; nem szükséges ugyan, hogy gépészeti kérdésekben a speciális szerkesztő teljes részlettudásával rendelkezzék, azonban annyira mégis be kell hatolnia a gépészeti munkakörbe, hogy e téren is tudományos alapokon az esetenként leghelyesebb megoldásra az irányítást megadhassa. A kiképzés körének e bővítése a legfőbb oka annak, hogy a kohómérnöki kiképzés a bányászati akadémiáról hova-tovább a műegyetemekre terelődik át. Igen tanulságos e tekintetben a Németországban lefolyt átalakulás. A múlt század közepéig ott kizárólag a bányászati akadémiákon folyt a kohászok kiképzése is, azon túl már az akkori felső ipariskolák (Gewerbeakademien) és a belőlük később kialakult műegyetemek közül egyesek a programmjukba kohászati előadásokat és metallurgiai gyakorlatokat is felvettek. Ma már a német kohómérnökök túlnyomó számban a műegyetemeken kapják kiképzésüket és nem a bányászati akadémiákon. Ez utóbbiakból most már csak kettő van, a freibergi, Szászországban és a clausthali Poroszországban. A berlini bányászati akadémiát, mely az ottani geológiai intézettel volt kapcsolatos, 1916-ban beszüntették. Helyette a berlini (char- lottenburgi) műegyetemen az 1916. 17.~iki tanévben külön bányászati osztály nyílt meg, mint a műegyetem hatodik szakosztálya. A kohászokról ennek kapcsán ott azért nem kellett külön gondoskodni, mert a berlini műegyetemen már 1879 óta a kohómérnökök kiképzéséről a vegyészeti osztály keretében volt gondoskodás, ami ez osztály elnevezésében is kifejezést nyer (vegyészeti és kohászati osztály). A háború előtti utolsó félévben (1914. nyári semester) Németországban a kohászatra készülő főiskolai hallgatóság a következőképpen oszlott meg az egyes tanintézetekben: Műegyetemeken: Aachen ........................233 Berlin ...............................96 Breslau ..........................81 Stuttgart ..........................21 Bányászati akadémiákon: Berlin . ... . 15 Clausthal ... 14 Freiberg . . . 30 összesen: 431 összesen 59 J
