Magyar Királyi József-műegyetem rektori tanácsülései, 1905

1905.11.03. 20. ülés

4 ad 1. §. Az eredeti szövegnek módosítását két szempont­ból javasoljuk. Az első szempont, hogy az új szövegezés vilá­gosabban juttatja kifejezésre a modern szabadalmi jognak amaz alapelvét is, hogy a szabadalom meg­adása nemcsak alfélé „privilégium“, a melyet az államhatalom kegye ad vagy megtagad, hanem a szabadalom elnyerésére a feltalálónak, ha egyéb­ként a törvény követelte feltételeknek megfelel, egye­nesen jogi igénye van. Az „iparilag értékesíthető“ kifejezést pedig azért véljük módositandónak, mert arra a téves felfogásra adhat okot, hogy a találmánynak nem csupán anyagi használatra alkalmas volta van szóban, hanem gaz­dasági értéke, melyet azonban a bejelentés idején ritkán lehet megítélni. bitorlásnak Ítéli azt, a mit a másik annak nem tekint; míg a megsemmisítési perben mindig mű­szaki képzettségű biró is befolyásolja az ítéletet. A törvény jelzett hiányait pótlandók, javasoljuk, hogy bitorlási és megsemmisítési perekben a sza­badalmazott találmány mibenlétének megítélésére kizárólag a szabadalmi levéltárban letett találmányi leírás igénypontjai szolgáljanak alapul. Továbbá, hogy a bitorlással elkövetett kihágás elleni eljárás megindítása, valamint az előleges vizsgálat meg- ejtése a királyi járásbíróságok hatáskörébe tartozzék ugyan, a szabadalom bitorlás tényének a meg­ítélése azonban a szabadalmi hivatalhoz, mint e kérdésben illetékes központi hatósághoz utalandó, minthogy a bitorlás tényének megítélése azonos a megállapítással, mely eddig is a szabadalmi hi­vatal hatásköréhez tartozott. Végre javasoljuk, hogy a peres feleknek a bi­torlási perben kifejtett álláspontja, a netaláni meg­semmisítési perben is mértékadó legyen. Ezekben foglaltuk össze elvi észrevételeinket az 1895: XXXVII. t.-cz.-re, melyek, ha figyelembe vé­tetnek, véleményünk szerint a gyakorlat folyamán felmerült hiányokon segíteni fognak. Az előadottak után áttérünk az 1895: XXXVII, törvény egyes czikkeire vonatkozó észrevételeink módosító javaslataink előterjesztésére és azok indo­kolására ; megjegyezvén, hogy a következőkben a jobb­oldali szöveg, az 1895: XXXVII. törvény egyes § ainak sorrendjében, javaslatunkat tartalmazza; az ajánlott módosításokat, a nagyobb betűkkel való szedés teszi szembetűnővé. A szöveg baloldali osz­lopa, az egyes czikkek indokolását foglalja magában. 1. §. Szabadalom engedélyeztetik minden új találmányra, mely ipari tevékenység útján meg­valósítható. 2. §. Szabadalom nem engedélyezhető oly talál­mányra : 1. melynek gyakorlatba vétele a törvénynyel, rendelettel vagy a közerkölcsiséggel ellenkezik; 2. tudományos tantételekre és elvekre mint ilyenekre; 3. emberi és állati élelmezésre szolgáló czikkekre; gyógyszerekre és vegyi termékekre és a vegyi úton

Next

/
Oldalképek
Tartalom