Budapesti Műszaki Egyetem - Egyetemi Értesítő, 1988

1988 / 2. szám

12 munkavállal a között zajlik. Mindezek alapján is fontos, hogy az elosztott keretekből adódó maradványok a gazdálkodó egységeknél maradjanak és az éves bérszintfejlesztési keretekkel együtt kerüljenek felhasználásra. Az időközben megjelent szabályzatmódositások Munkaügyi Szabályzatot is érintő vonatkozásainak egyetemi végrehajtására a javaslatokat a Bizalmi Testület tárgyalja meg. A külső óraadók és vizsgáztatók esetében a BME-vel munkaviszonyban állók vagy nem állók esetében más az adóalap, a differenciált szabályozást szorgalmazzuk, a tervezhetőség érdekében. A bérszintfejlesztési éves javaslat két vonatkozásban is kritikus. A fejlesztés szintje /4%/ elmarad a társadalmilag indokolttól, ezért a gazdálkodásról folytatott vitában joggal merül fel az igény, hogy a bérek ipari átlaghoz, vagy inflációs rátához igazodó mértékű fejlesztéséről kellene gondoskodni /felmerült, hogy külső forrás hiányában, intézményi átcsoportosítással/. Szakszervezetünk kiemelt programja kell legyen a hátrányos helyzet megszüntetése és a felsőoktatási reálbérek megőrzése. A bérszintfejlesztés másik neuralgikus pontja az elosztás módja az egvetemen belül. Az 1987. évi rendkivüli bérkorrekció elosztásának vitájában élesen megfogalmazódott, hogy az egyetemnek fel kell készülnie az egyes gazdálkodó egységek között meglévő ellátottságbeli aránytalanságok közmegegyezésen alapuló felszámolására. Ez az elemzés és közmegegyezés a mai napig nem született meg, igy a béralap arányos felosztási javaslat csak "jobb hijján" fogadható el. Mindezek ellenére javasoljuk, hogy a személyre szóló bérfejlesztések megállapításában érvényesüljön a teljesítményektől függő differenciálás, ebben számi

tunk a bizalmiak aktiv közreműködésére . A bérfejlesztés jelenlegi mechanizmusának egyik eleme az automatikus bérfejlesztés. Ennek a vizsgálatát és esetleges eltör-