Budapesti Műszaki Egyetem - Egyetemi Értesítő, 1986

1986 / 14. szám

31 4. Javasoljuk a 9. oldalon szereplő táblázat törlését. Ha nincs szignifikáns különbség az egyes kategóriák között, nincs szükség ilyen táblázatra. Aggasztó, hogy a felosztáson belül nem jelenik meg az önképzés /nyelvtanulás, politikai továbbképzés, tudományos minósitésre való felkészülés, pedagógiai továbbképzés, stb./. Ezeket mikor végezze az oktató, ha heti 20 órája van? Ez igy elfogadhatatlan. A fentiek mutatják, hogy a követelmények teljesítésének nincs meg még az extenziv feltétele 3em. 5. A tudományos továbbképzés országos rendezése során nemrég történt meg az egyetemi doktori fokozat és a kandidatúra viszonyának szabályozása. Ez nem tükröződik a követelményrendszerben. 6. A követelményrendszer igen részletesen foglalkozik az oktatói kategóriák jellemzőivel és feladataival. Az egyetemeken az oktatók mellett igen sok tudoraányos kutató is dolgozik és nagy a segédszemélyzet-igény is. A kutatók is oktatnak, az oktatók is kutatnak. Az oktatók és kutatók követelményrendszerét együtt kellene kezelni. Az utóbbiakról nincs szó a tervezetben. 7. A nyelvtudásra vonatkozó elvárások merevek, túlzottak a műszaki felsőoktatásban dolgozóknál. Javasoljuk, hogy egyes kategóriáknál kizárólagosan állami nyelvvizsga követelmény mellett szerepeljen "vagy azzal egyenértékű nyelvismeret". 8. A tanársegédi kategóriában elő van irva 2-3 éves felsőoktatási gyakorlat. Ez nehezen teljesíthető. Inkább egy éves ipari gyakorlatot kellene megkövetelni, mielőtt az oktatói munkába bekapcsolódik. /Természetesen meg kell győződni az alapvető oktatói készségek meglétéről./